Terminológiai szótár - Association Celiac Bulgaria - Élet glutén nélkül
Coeliakia: A lisztérzékenység egy krónikus vékonybél immun-közvetített enteropátia, amelyet genetikai hajlamú egyének étrendi gluténnel való kitettsége vált ki. A lisztérzékenységet a liszt, a búza, a rozs, az árpa, de a zab nem fehérje-összetevőjének gluténja (alábbiakban meghatározza) okozza. Az ilyen expozíció különböző mértékű bélkárosodást eredményez. A lisztérzékenység diagnózisának megerősítéséhez duodenális biopsziát kell végezni, ha a betegek gluténtartalmú étrendet tartanak. Általánosan elfogadott, hogy a diagnózishoz négy-hat biopszia szükséges, beleértve a duodenumot is.
Tünetmentes celiakia: A tünetmentes cöliákiát a kezdeti diagnózis során nem kísérik tünetek. A tünetmentes cöliákiában szenvedő személyek nem mutatnak olyan tüneteket, amelyek gyakran társulnak a lisztérzékenységhez, és nincsenek tüneteik. Ezek a betegek gyakran szenvednek az életminőség romlásától.
A veszélyeztetett családtagok: (a lisztérzékenység genetikailag veszélyezteti) - A lisztérzékenységben szenvedő betegek családtagjai, akiknek pozitív a HLA DQ2 és/vagy DQ8 tesztje, genetikailag veszélyeztetettek a celiakia szempontjából .
Vérvizsgálatok celiakia miatt (szerológia): A lisztérzékenységre vonatkozó vérvizsgálatokat arra használják, hogy megállapítsák, fennáll-e az egyéneknek a vérében bizonyos autoantitestek - a saját sejtjeikkel vagy testszöveteikkel szemben reakcióba lépő fehérjék - emelkedett szintjének kockázata. Az első vizsgálatok során ellenőrizzük a szöveti transzglutamináz antitesteket (tTGA) vagy az endomysium elleni antitesteket (EMA). Ezeknek a teszteknek az eredménye meghatározza, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.
Ahhoz, hogy ezek a tesztek megbízhatóak legyenek, a betegnek glutént tartalmazó ételeket kell fogyasztania, például búzát, rozst vagy árpát.
Klasszikus coeliakia: A klasszikus coeliakia a malabszorpció jeleivel és tüneteivel jár. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a steatorrhoea, a fogyás vagy a növekedés megtorpanása. A klasszikus cöliákia például a hasmenés és a fogyás, de a fogyás és a vérszegénység is.
Dermatitis herpetiformis a kezeletlen vagy nem diagnosztizált cöliákia kutánus megnyilvánulása. Hólyagok és erősen viszkető bőr jellemzi. A herpetiformis dermatitisben szenvedőknek gluténmentes étrendet kell követniük.
Gliadin-specifikus antitestek: Ezek az IgA (immunglobulin A) és az IgG (immunglobulin G) alosztály AGA-i (anti-gliadin antitestek), amelyek felismerik a búza gliadin részeit. A természetes glutént felismerő antitesteket ma már ritkán használják diagnosztikai célokra, mivel nincs általános specifitásuk. A DGP-t (deamidált gliadin-peptid) felismerő antitestek magas specificitást és érzékenységet mutatnak. Használhatók az ételekben lévő glutén mérésére is. A "gliadin-specifikus antitestek" kifejezés általában a búza prolaminok gliadin része ellen irányuló antitestekre utal. Ezen antitestek következő három aspektusa releváns a glutén által kiváltott betegség spektrumában.
- Diagnosztikai érték - Az 1980-as évek bevezetése óta a búza-gliadin (AGA) elleni IgA antitestek évek óta a celiakia legjobb szerológiai tesztjeként szolgálnak. Az alacsony pozitív prognosztikai érték azonban azt jelenti, hogy ezt a tesztet azóta felhagyták a lisztérzékenységgel, kivéve a 18 év alatti gyermekeket, akiknél az IgA AGA nagyon érzékenynek tűnik. A közelmúltban a DGP elleni IgA és IgG antitesteket vezették be és hajtották végre, hasonlóan a TTG alapú tesztekhez.
- A klasszikus enteropátián kívüli rendellenességek - Az AGA-k a klasszikus enteropátián kívüli glutén által kiváltott rendellenességek esetében is relevánsak. A leghíresebb példa a glutén ataxia. Az ebben a betegségben szenvedő betegeknél celiakia lehet, vagy csak az IgA vagy az IgG AGA szintje emelkedhet (lásd glutén ataxia).
- Fokozott béláteresztő képesség - Az AGA megemelkedett szintjét is alkalmazták az esetleges megnövekedett béláteresztő képesség tanulmányozására, de ennek a klinikai gyakorlatban történő alkalmazásának nincs megfelelő tudományos indoklása.