Osteoporosis kóros töréssel mcb M80
A csontritkulás olyan betegség, amelyet alacsony csonttömeg és a csontszövet mikroarchitektúrájának károsodása jellemez, ami fokozott csonttörékenységhez vezet, ennek következtében megnő a törések kockázata. A csontritkulás a világon a harmadik legjelentősebb társadalmi, kardiovaszkuláris és onkológiai patológia után. Az elmúlt években a csontritkulás és az oszteoporotikus törések valódi járványa alakult ki a világon, ezek gyakorisága több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg az 50 év feletti nők mintegy 40% -a szenvedett legalább egy törést. Az oszteoporózis leggyakoribb törései a csigolya összenyomódásai, a kar hosszú csontjai és a combnyak. Ez utóbbi jelenti a halálozás legsúlyosabb kockázatát (15-20%), különösen a nők és az idős férfiak körében. A csontritkulás meredek emelkedése 50 éves kor után következik be.
Idős korban csak a nők ¼-jének van normális csontásványi sűrűsége. Az 50 évesnél idősebb nőknél 47% -uknál a csont ásványianyag-sűrűsége normális, a fennmaradó 53% -nál változó mértékben csökken a csont ásványi sűrűsége. A teljes népesség megoszlásának adatai szerint arra számítunk, hogy 820 000 bolgár nőnél nagyobb lesz az oszteoporotikus törések kockázata. Körülbelül 160 000 férfi szenved csontritkulásban. Az elmúlt évtizedek statisztikái azt mutatják, hogy a világ 60 év feletti népessége 57% -kal, 80 év felett 68% -kal fog növekedni. Ez a tendencia várhatóan a következő 30 évben is folytatódik. A társadalom fokozatos öregedésével a degeneratív betegségek, különösen az oszteoporózis, növekedni fognak.
Az öröklődés, az etnikum, az általános egészségi állapot, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás, a kalciumbevitel, a keringő növekedés és a nemi hormonok fontosak az egészséges csonttömeg kialakulásában. Az osteoporosis egy poligén betegség, amelyben több különböző gén játszik szerepet: a D-vitamin gén, az alfa-ösztrogén receptor gén, az 1-es típusú kollagén gén és a kalcitonin gén.