Terhesség és vérszegénység - 4 p

Tartalom

  1. Terhesség és vérszegénység
  2. Vashiányos vérszegénység
  3. Megaloblasztos vérszegénység
  4. Alkalmazás: A fő mutatók kiszámítása

Megaloblasztos vérszegénység

100 vérszegénységben szenvedő terhes nő esetében 3-4-nél fordul elő. Ebben a vérszegénység-formában a vörösvértestek normális érése a folsav- vagy a B12-vitamin-hiány miatt megszakad (rendkívül ritka, csak 8500 terhes nőből 1 esetben). A folsav szükséges a nukleoproteinek szintézisében és az aminosavak metabolizmusában lejátszódó reakciókhoz, míg a B12-vitamin a folát metabolizmusához szükséges koenzim.

alatt hírek

Folsavhiány

A növekvő magzat magas folsavfogyasztást igényel az anyától. Normális terhesség esetén a vér folátszintje születés előtt több mint 5 ng/ml-ről 3-5 ng/ml-re csökken. A foláthiány előfordulása a különböző populációkban jelentősen változik, azonban további folátfogyasztás hiányában hiányuk a terhes nők 2 - 4% -ánál fordul elő (a terhességben szenvedő nők 17 - 25% -ánál). A megaloblasztos foláthiányos vérszegénység leggyakrabban a terhesség 3. trimeszterében alakul ki, ritkán expresszálódik (Hb 80 - 100 g/l tartományban), és nem reagál a vaskészítményekkel történő kezelésre. A foláthiány oka a terhesség alatt:

  • alultápláltság: napi 50-300 mcg szabad folát elegendő a foláthiány megelőzéséhez. Az alultápláltság, különösen az alkoholizmus vagy a nyers ételek hiánya a menüben, foláthiányos vérszegénység kialakulásához vezethet;
  • többes terhesség: a foláthiány előfordulása nagyobb, ami a nukleoproteinek és az aminosavak metabolizmusának arányos növekedésével jár;
  • néha a foláthiány oka a béladszorpció megsértése, ami megzavarja a folát teljes felszívódását;
  • kísérő kóros állapotok, beleértve a fertőzéseket és különösen a hemolitikus vérszegénységeket, a sejtciklus növekvő sebessége miatt megnövekedett igény kapcsán;
  • a folsav anyagcserét megzavaró gyógyszerek, például görcsoldók.

Diagnózis

Ha csak a hemoglobin-tartalom meghatározásából indulunk ki, akkor nehéz korai diagnózist felállítani a foláthiányról. A csökkent hemoglobin késői megnyilvánulás lehet. A hemoglobin gyors csökkenése azonban a foláthiány első jele lehet. A vérszegénység teljes képének kialakulása előtt a diagnózis felállításához megfelelően meg kell vizsgálni az eritrocita paramétereket és speciális diagnosztikai teszteket kell alkalmazni:

  • A SEO növekedése 100 μm 3 fölött, ami a megaloblasztos változásokkal járó makrocitózis jelenlétének első mutatója lehet. Elektronikus módszerek állnak rendelkezésre az eritrociták méreteloszlásának bemutatására.
  • A neutrofilek hiperszegmentációjának növekedése, mert nemcsak az erythropoiesist, hanem a myelopoiesist is megzavarja.
  • Hyperchromia színindex alapján, a vér vaskoncentrációjának növekedése, bár a foláthiány vashiány kísérheti.
  • Az eritrociták számának csökkenése kifejezettebb, mint a hemoglobin csökkenése.
  • A retikulociták számának csökkenése (2–12 norm norma vagy 0,2–2%).
  • Csökkent szérum- és eritrocita-folsavszint az üres gyomor vizsgálatakor. Az eritrocita-folát terhes nőknél történő vizsgálata pontosabb képet ad, mivel a normál terhességben csökkenő szérum-foláttal ellentétben az eritrocita-folát normál terhesség alatt gyakorlatilag nem csökken a nem terhes nőkhöz képest (160 - 640 ng/ml).
  • A tartalom meghatározásával szüntesse meg a B12-vitamin hiányának lehetőségét.