Retek

Retek gyökérnövény, amelynek gyökereit táplálékként használják, és zöldségként termesztik a világ számos országában. Latin neve "radix" gyökeret jelent.

A gyökerek átmérője legfeljebb 3 cm, vékony héj borítja őket, amely leggyakrabban vörös, rózsaszín vagy fehér-rózsaszín. A retek enyhén fűszeres ízű.

Ez a tipikus íz a növény mustárolaj-tartalmának köszönhető, amely sajtoláskor glikoziddá alakul.
A retek hazája Közép-Ázsia. Ott ez a zöldség már az ókor óta ismert.

A retek az ókori Japánban, az ókori Egyiptomban és az ókori Görögországban is népszerű volt. Az ókori Rómában ennek a zöldségnek a téli fajtáit fogyasztották mézzel, ecettel és sóval.

Európában a retket a 16. században kezdték termeszteni. A 16. század végén a retek gyökerei fehérek és sárgarépa alakúak voltak.

A retek gyökereinek összetétele

A retek káliumot, nátriumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot, vasat, B-vitaminokat, niacint és aszkorbinsavat tartalmaz.
Ez a zöldség tiaminot, ribolafint és B3-vitamint tartalmaz.

Egy adott vegyület a reteknek különleges ízt ad.

Hasznos tulajdonságok

A retek saláták mérsékelt koleretikus és vizelethajtó tulajdonságokkal rendelkeznek, serkentik az étvágyat, elősegítik a bél jobb perisztaltikáját és a béltartalom könnyebb felszabadulását.

A reteklé javítja az emésztést és az anyagcserét, és különösen hasznos az elhízásban, köszvényben és cukorbetegségben szenvedők számára.

---