Parkinson-kór (remegő bénulás)
Leggyakrabban a betegség enyhe remegéssel kezdődik, amely csak nyugalmi állapotban jelentkezik, és amikor mozog vagy alszik, eltűnik.
Jellemző a hüvelykujj és a mutatóujj súrlódása, az úgynevezett "labda forgása". Idővel a mozgások lelassulnak és korlátozottabbá válnak (járás, kézmozdulatok, pislogás), ami különösen megnehezíti a mozgás elindítását. A lépések kicsik és remegnek. Amint a kezek nem mozognak szinkronban, az egyensúly megszakad. Az arckifejezések lehetetlenek, mert az arc mozdulatlanná válik, a beszéd monoton és érthetetlenné válik, a kézírás kicsi és olvashatatlan. Az izmok fokozatosan merevednek.
Lassan, de folyamatosan egyes agyközpontok meghalnak. Az agy működéséhez szükséges kémiai anyagok egyensúlya megbomlik. Ez bekövetkezhet szén-monoxid-mérgezés, agytumor vagy agyi gyulladás következtében. A legtöbb esetben azonban a sérülés oka ismeretlen. A skizofrénia kezelésére felírt gyógyszerek Parkinson-kórhoz is vezethetnek.
A betegség kockázata
A gyógyszer okozta vagy mérgező betegség kivételével a Parkinson-kór szinte csak ötven évnél idősebb embereknél fordul elő. Egyes családokban ez a betegség gyakrabban alakul ki.
Lehetséges következmények és szövődmények