Miért váltak ellenségekké a kutya és a farkas - Saját könyvtár
Kiadás:
Mesék a balti országokból
Bolgár. Első kiadás
Összeállította: Valentin Kornilev
Szerkesztő: Nadezhda Deleva
Queen Mab Kiadó, Szófia, 1995
Más webhelyeken:
Egy gazdag paraszt felesége iszonyatos fösvény volt. Remegett minden fillérért, sőt tanúja volt annak, hogy etetik a Kutyát. Éhes és lesoványodott, egész nap barangolt a mezőkön és az erdőkben, élelmet keresve. Miután a Kutya találkozott egy Farkassal.
- Ah, milyen sovány vagy! - tűnődött a Farkas.
- Hogyan ne fogyhatnék le, amikor az úrnő nem engedi, hogy etessenek - válaszolta a Kutya.
Együtt vették át, hogy átgondolják, mit tegyenek, hogy a Kutya jobban megegyék. Végre a Farkas arra gondolt.
- Amikor az úrnője holnap elmegy babot szedni, menjen vele - mondta a Kutyának. - Elviszi kicsi gyermekét, és hogy ne zavarja a munkáját, a víz mellé teszi. Amint babot szedni kezd, nem láthatja a gyereket, én pedig akkor közelebb lopakodok, találok egy jó időt, megragadom a gyereket és rohanok az erdőbe. Üldözöl, de gyakrabban botladozol - hagyd, hogy a nő teljesen kimerüljön. Ezután utolér engem az erdőben, elviszed a gyereket és elviszed az úrnőjéhez. Aztán látni fogja, hogy elkezd rendesen etetni.
Mondta, kész. Másnap délután a háziasszony elment babot szedni vacsorára, és magával vitte a gyereket. Kicsit beteg volt; otthon hagyni, nem volt senki, aki vigyázott volna rá - mindenki a mezőn volt. A gyepre fektette a gyereket, babot szedett, a Farkas pedig már a bokrokban lapult. A kutya is forogott.
Az úrnő lehajolt, a farkas hirtelen kiugrott a fűzfából, megfogta a gyereket és az erdőbe szaladt. A gyerek imbolygott, sikoltozott, de a Farkas szorosan fogta. A nő felemelte a fejét, és félelmében a helyére fagyott. Hova fogja utol a Farkas! A baba elveszett! Az anya sírt, parancsolt, de mit kell látni - A kutya teljes erejével futott a Farkas után. Fut, de óráról órára megbotlik, elesik, újra talpra ugrik és tovább fut.
- Ez kimerült, szegény - dadogta az asszony.
A Farkas és a Kutya eltűnt az erdőben, az úrnő kétségbeesetten feladta. De abban a pillanatban a Kutya kisbabájával a szájában ugrott ki az erdőből. Az asszony öröméből nem tudta, hogyan kell kedvében járni üdvözítőjének, mit kell kezelnie. Attól a naptól kezdődött a Kutyának a kényelmes élete. Azt evett, amit akart, aludt, amennyit akart. Ennél jobb sorsot el sem tudott volna képzelni.
De a Kutya nem felejtette el, hogyan volt korábban éhes és szomjas, és mégis meg akarta köszönni a Farkas segítségét. Ősszel pedig esküvő volt a házban, ahol a Kutya lakott. A kutya meghívta Farkast az esküvőre.