Mese az öregekről A JÓ BULGÁROK
Egy kegyetlen király törvényt fogadott el, hogy minden idős embert elpusztítson.
- Mi haszna van nekik - mondta -, nem szántanak, nem aratnak, nem vágnak fát. Csak esznek kenyeret és hazamennek. Jobb, ha nélkülük élünk.
A királyi hóhérok megfenyegették. Az összes idős ember a kés alá ment. Csak egy öreg maradt - egy bojár apja. A bojár sajnálta, hogy elvette régi apja fejét, ezért titokban rejtette el és titokban etette, anélkül, hogy bárki tudta volna.
A kegyetlen királynak őrült fekete lova volt: rúgott, harapott, ugrott, dobta a lovasokat. Senki sem tudott hozzá közeledni és megszelídíteni. Ravasz varázslónő élt a fővárosban. A király elrendelte, hogy hívják be a palotába, és elkezdte kérdezni, hogyan tudja megszelídíteni az őrült lovat.
"Hogyan?" - válaszolta a varázslónő. - Parancsoljon, nagyuram, bojárjai, hogy sodorjanak egy homokkötelet. Ha egy lovat homokzsinórra köt, akkor olyan szelíd lesz, mint a juh.
A király megvakarta a tarkóját, és felhívta a bojárokat.
- Hé, bojárok - szólította meg őket -, hallgassa meg, mit parancsolok neked! Hozz nekem holnap egy kötelet homokkal. Ha homokkötél nélkül jön a palotába, akkor megfogom a fejét!
A bojárok lehajtott fejjel tértek vissza. Senkinek eszébe sem jutott, hogyan lehet homokkötelet csavarni. A bojárok között volt az, aki megkímélte apja életét. Amikor csüggedten tért haza, az öreg azt kérdezte tőle:
- Miért vagy kurva fia?
A bojár elmondta neki, mit akar a király.
"Ez minden?" Ne félj. Holnap, amikor a palotába tartottál, a király azt mondta: "Hol van a kötél?" Továbbíts egy mintát. "