Lázhalászat

  • kezdete
  • Politika
    • Halgazdálkodás
      • Hogyan védi az EU a tengeri sügért?
      • Összes megengedett fogás és kvóta
      • Többéves tervek
      • Regionalizáció
      • Mélytengeri halászat
      • Műszaki intézkedések
      • Visszadobás
      • Kirakodási kötelezettség a gyakorlatban
      • Adatgyűjtés
      • Tudományos vélemény
      • Halászflotta
      • Hozzáférés a vízhez
    • Halászati ​​ellenőrzés
      • Az ellenőrzési rendszer hatálya
      • Megsértések és szankciók
      • Irányítási technológiák
      • Ki mit csinál
      • Bizonyos portok
      • Konverziós tényezők
      • Törzsadat-nyilvántartás
    • Illegális halászat
    • Akvakultúra
      • Többéves nemzeti tervek
      • A nemzeti gyakorlatok cseréje
      • Útmutató dokumentumok
      • Akvakultúra Tanácsadó Testület
      • Tények és számok
      • Idegen fajok
      • Módszerek az akvakultúrában
      • Az akvakultúra típusai
      • Finanszírozás
      • Akvakultúra az EU politikájában
      • Linkek
    • Nemzetközi
      • Kétoldalú megállapodások
      • Többoldalú megállapodások
      • Regionális
    • Piacszervezés
      • Az ágazat szervezete
      • Fogyasztói információk
      • Kereskedelmi megnevezések
      • A halászati ​​és akvakultúra-termékek piacának európai megfigyelőközpontja
    • Fekete tenger
    • Földközi-tenger
      • Mit csinál az EU?
      • A hatályos szabályok
      • Sajátosságok
    • Állami támogatás ellenőrzése
      • Csoportmentesség
    • Európai Tengerügyi és Halászati ​​Alap (ETHA) (2014–2020)
    • Kisüzemi halászat
  • Tanácsadó testületek
    • Tanácsadó tanács
    • HTMGB
  • Hírek és események
    • sajtóközlemények
    • Megnyilvánulások
    • Beszédek
    • Elektronikus hírlevél
  • Közbeszerzés és finanszírozás
    • Címzettek
  • Dokumentáció
    • Tények a horgászatról
      • Hal- és kagylófajok
    • Tények és számok
    • Kutatás
    • Videó anyagok
    • Publikációk
      • Az EU piacainak legfontosabb jellemzői

Láz

A láz fontos helyet foglal el az európai étkezési kultúrában a különböző országokban. Egyes természeti erőforrások kimerülésével járó ellátási nehézségek ellenére erre a fajra továbbra is nagy a kereslet. Ezért tenyésztése érdekes kereskedelmi lehetőség. A norvég tudósok az 1980-as évek óta tenyésztik a tőkehalat. Ugyanakkor a norvég lazactenyésztők - változatosságot keresve - kezdik hizlalni a tengeren kifogott vad tőkehalakat, így finomítják táplálkozási technikájukat. Csak 2000-ben, amikor a fiatalkorú keltetőket először keltetőben termelték, indult meg a tőkehal-akvakultúra, főleg Norvégiában. Skóciában és Írországban azonban kiderült, hogy ennek a tevékenységnek az előfutárait változó fokú sikerrel hajtják végre a lazactenyésztők, akik kihasználják a két faj közötti hizlalási technikák hasonlóságát.

lázhalászat