Hipoosmolaritás és hyponatremia ICD E87
A hipoosmolaritás és a hiponatrémia magában foglalja a nátriumhiányt.
A hyponatremia olyan állapot, amelyben a vér nátriumszintje a normálérték alatt van. Referenciaértékei 135-145 mmol/l között vannak. A nátrium fontos ásványi anyag a test folyadékegyensúlya, a vérnyomás szabályozása és az idegrendszer normális működése szempontjából.
A szérum nátriumkoncentrációt és a szérum ozmolaritását különféle mechanizmusok tartják fenn: szomjúság stimulálása, antidiuretikus hormon szekréció, vese érintettség. Vannak hipovolémiás hyponatraemia (csökkent az ECT térfogata, csökkent a szérum nátrium szintje), euvolémiás hyponatraemia (az ECT mennyisége minimálisan nőtt, anélkül, hogy ödémát okozott volna), hypervolaemiás hyponatraemia (ECT növekedett), ser.
Ennek okai hypoosmolarity és hyponatremia nagyon specifikusak.
A vér alacsony nátriumszintjét a víz és a testnedvek feleslege okozhatja, amelyek hígítják a normál nátriummennyiséget.
Ez a fajta hyponatremia krónikus állapotok, például veseelégtelenség és pangásos szívelégtelenség következménye. Az ADH nem megfelelő szekréciójának szindrómájában a szervezet nagy mennyiségű antidiuretikus hormont termel, ami vízvisszatartáshoz vezet.