Enzimek és probiotikumok - a jó emésztés kulcsa
Dr. Getano Morello természetgyógyász, aki Kanadában, Nyugat-Vancouverben dolgozik. Alapdiplomája a British Columbia Egyetemen, a doktori fokozat pedig a természetgyógyászat a Bastir Természettudományi Egyetemen, Seattle-ben (Washington).
Az elmúlt tizenöt évben Dr. Morello orvosokat, gyógyszerészeket és egészségügyi szakembereket képzett ki a természetes orvoslás tudományos alkalmazásairól a kardiológia, az immunológia, a gasztroenterológia, az öregedésgátlás és a méregtelenítés területén. Közreműködik az alternatív gyógyászatról szóló hiteles könyvben "A természetes orvoslás tankönyve". A Szál csodája című könyv szerzője is. Dr. Morello, számos folyóirat, folyóirat és publikáció előadója, rendszeres munkatársa, számos televíziós és rádiós beszélgetésnek adott otthont és vett részt a természetgyógyászat erejéről. Megtiszteltetés számunkra, hogy Dr. Morello időt szakított arra, hogy megválaszolja kérdéseinket.
Az emésztőrendszer a szervek és mirigyek összetett hálózata, amely segít lebontani és felszívni a tápanyagokat. Az általunk fogyasztott ételeket az emésztőrendszer hat szakaszban dolgozza fel:
- Mentális felkészülés: előkészíti a gyomrot az elfogyasztandó ételhez.
- Bevitel: élelmiszer-fogyasztás (táplálkozás).
- Perisztaltika: az étel mozgása az emésztőrendszeren keresztül.
- Emésztés: az élelmiszer mechanikus és kémiai lebontása.
- Felszívódás: a lebontott élelmiszerek átjutása az emésztőrendszerből a keringési és nyirokrendszerbe a sejtekhez történő elosztás céljából.
- Székletürítés: emészthetetlen anyagok és salakanyagok kiválasztása a szervezetből.
Maga az emésztés két típusra oszlik: mechanikus és kémiai.
A mechanikus lebomlás összefügg a fizikai mozgásokkal, amelyek elősegítik a kémiai lebomlást. A rágás során bekövetkezett kezdeti lebontás után az ételt a gyomor és a vékonybél izmai keverik. Ebben a szakaszban enzimek szabadulnak fel, és megkezdődik a kémiai lebontás.
A kémiai lebontás komplex kémiai reakciók sorozata, amely a nagy szénhidrát-, lipid- és fehérjemolekulákat apró molekulákra bontja, amelyek átjuthatnak az erekbe. A kémiai emésztés számos különféle enzim, például amiláz, proteáz és lipáz aktivitásával jár.
Az optimális emésztés érdekében mindezeknek a folyamatoknak szinkronban kell zajlaniuk. Ha ennek a komplex rendszernek bármely része egyensúlyhiányos, fiziológiai problémák merülnek fel, amelyek később számos krónikus betegséghez vezethetnek.
K: Mi az enzimek jelentősége az emésztés szempontjából?
Enzimek nélkül nem lehet emésztés és jó felszívódás. Az enzimek az élő sejtek által termelt komplex fehérjék, amelyek kémiai reakciót váltanak ki a szervezetben. Az enzimek megtalálhatók az emésztőrendszer nedvében. A hasnyálmirigy csaknem 1,5 liter hasnyálmirigy-levet választ ki naponta, és ebben a lében bomlanak le az ételre ható enzimek, egyszerűbb összetevőkre bontva, majd a szervezet energiára használja fel.
K: Mi történik, ha az emésztőenzimek nem működnek megfelelően?
Az emésztési zavarokat az ételallergiák egyik fő okának tekintik. Ha nem teljesen lebomlik, az étel allergiás reakciót okozhat a szervezetben, gyulladást és az immunrendszer túlérzékenységét okozva. Ez krónikus gyulladásos folyamatokhoz és autoimmun betegségekhez, például rheumatoid arthritishez vezethet.
K: Mely enzimek vesznek részt az emésztési folyamatban?
Bár számos enzim vesz részt az emésztési folyamatban, a három fő közülük az amiláz, a proteáz és a lipáz. Más enzimek, mint például a szacharáz, a laktáz és a maltáz, fontos másodlagos emésztési funkcióval rendelkeznek.
Amiláz lebontja a szénhidrátokat. A nyál amilázt tartalmaz, amely megindítja a keményítő bontását az élelmiszerekből. A hasnyálmirigy-gyümölcslevek tartalmaznak amilázt is, amely a keményítőt több diszacharidra (kisebb molekulákra) bontja. Ezeket a diszacharidokat, amelyek laktózt, maltózt és szacharózt tartalmaznak, ezután egyszerűbb cukrokra bontják, mint a megfelelő laktáz, maltáz és szacharáz enzimek. Ezeket az egyszerű cukrokat a vékonybél felszívja, és elősegítik az energiatermelést.
A proteáz lebontja a fehérjét. Bomlása a gyomorban kezdődik a proteáz pepszinnek köszönhetően. A gyomor savas környezete aktiválja ezt az enzimet. A pepszin deaktiválódik a bél lúgos környezetében. Egyes növényi eredetű proteázok azonban lúgosabb környezetben is aktívak maradnak.