A munkaerőköltségek hazánkban - 5,5-szer alacsonyabbak, mint az EU-ban
2018.05.11., 12:12 158
2017-ben Bulgária bruttó hazai terméke reálértéken 3,6% -kal nőtt. Nominálisan az ország GDP-je elérte a 98,631 milliárd BGN-t, ami 4,8% -os növekedést jelent 2016-hoz képest. A bruttó hozzáadott érték 2017-ben 3,7% -kal nőtt a 2016-os 3,4% -hoz képest. Ez Biser Petkov szociális miniszter válaszában kijelentette a munka termelékenységével és a munkaerőköltségekkel kapcsolatos parlamenti kérdésre Bulgáriában és más EU-tagállamokban - jelentette a BGNES.
2017-ben a foglalkoztatottak száma (ESS 2010) a foglalkoztatás válságának helyreállítása utáni időszakban 1,8% -os növekedési ütemet regisztrált, 2014–2016-ban átlagosan 0,4% -os növekedéssel. A kedvező piaci fejleményekkel járó munkaerő gyorsított növekedéssel párosul a munkajövedelemben. A jövedelmek növekedésének 2017-ben a magánszektor vezet, ahol az átlagfizetés nominális 12,7% -os növekedést jelentett - hangsúlyozta a miniszter.
A közszféra mutatójának dinamikája szintén 9,2% -ra gyorsult, és hozzájárult a gazdaság egészében a munkajövedelem növekedéséhez (11,8%). A GDP bérekre gyakorolt hatását az újonnan létrehozott termék elosztása határozza meg a vállalkozásokban, azaz. a GDP vagy a bruttó hozzáadott érték (GVA) mekkora részét osztják el a bérekhez és a társadalombiztosítási járulékhoz. Az alkalmazottak kompenzációjának (bérek és társadalombiztosítás) relatív arányának az elmúlt években a GDP-ben szereplő adatai általános emelkedő tendenciát mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók egyre nagyobb részt kapnak az újonnan létrehozott termékből, ami viszont megerősíti a bérek és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot.
A 2007 és 2017 közötti időszakban az EU28-ban a munkavállalók GDP-arányos jövedelmének aránya Bulgáriában nőtt a legjobban, 10,9 százalékponttal. a 2007. évi 32,2% -ról 2017-re 43,1% -ra. Az EU-28 átlagában ez az arány 2007-ben 46,5%, 0,9 százalékponttal növekszik. és 2017-ben 47,4% volt. A munkaerőpiac pozitív fejleményei 2018 első hónapjaiban folytatódnak, mivel a várakozások továbbra is kedvezőek. Javulást regisztráltak a munkanélküliség további csökkenésének fogyasztói megítélésében, valamint az alkalmazottak dinamikájával szemben támasztott üzleti elvárásokban, amelyek mind az iparra, mind az építőiparra, mind a szolgáltatásokra jellemzőek voltak. 2018 egészében a munkavállalók várható növekedése 0,6% -ot tesz ki a 2017-es jelentős 1,8% -os növekedést követően - teszi hozzá Petkov.
Tisztázta, hogy az ipar számára pozitív hatás várható az iparban történő munkahelyteremtés és az építőipar növekvő gazdasági aktivitása szempontjából is. A munkanélküliségi ráta várhatóan 2018-ban 5,9% -ra csökken, és a szabad munkaerő-tartalék fokozatos csökkenése miatt a lakosság munkaerő-piaci részvétele lassabban fog növekedni, mint egy évvel korábban, ami kielégítheti a munkaerőigényt. A 2019 és 2021 közötti időszakban az egy alkalmazottra jutó ellentételezés növekedési üteme kissé lassul, átlagosan évi 6,6% -ra, a foglalkoztatás lassabb növekedésére és a társadalombiztosítási járulékok növekedéséből származó hozzájárulások gyengülésére vonatkozó várakozások mellett.
Az előrejelzési időszakon belül a jövedelem dinamikája meghaladja a termelékenységét, és meghatározza a kibocsátási egységenkénti nominális munkaerőköltségek növekedését, átlagosan körülbelül 3,2% -os éves rátával. A munka termelékenysége emelkedő tendenciát fog követni, a mutató reálnövekedési ütemét évi 3,5% -ra becsülik. A 2017-ben jelentett lassulás a mezőgazdasági ágazat mutatójának jelentős csökkenésének tudható be, és középtávon nem lehet korlátozó hatása a gazdaság növekedési potenciáljára. Az Eurostat adatai szerint 2018. április 23-án rendelkezésre állnak információk a tagállamok 2016. évi átlagos munkaerő-termelékenységéről és az EU átlagáról (megszüntették az országok közötti árszintbeli különbséget).