A búza megtermékenyítése - az agronómus szakmaiságának próbája
Ennek alapja a tápanyagok helyes aránya, a korlátozó tényező és a nitrogén műtrágyák kijuttatási rendje
Agr. Krastev Péter
A búzahozam és a gabona minősége nagymértékben függ a növények ásványi tápanyag-ellátástól a vegetációs időszak alatt. Az intenzív fajtákra az etetési feltételekkel szemben támasztott magasabb követelmények jellemzők, és csak teljes és kiegyensúlyozott tápanyagellátással tudják teljes mértékben megvalósítani genetikai potenciáljukat. Mint minden más növény, a búza is jelentős mennyiségű tápanyagot exportál a talajból az aratással együtt.
100 kg/ha gabona hozamának kialakításához a következőkre van szükség: 2,5-3,5 kg nitrogén; 1,1 - 1,3 kg foszfor; 2,0 - 2,7 kg kálium; 0,5 kg kalcium; 0,4 kg magnézium; 0,35 kg kén; 0,5 g bór; 0,85 g méz; 0,270 g vas; 0,82 g mangán; 0,60 g cink; 0,07 g molibdén. Függ attól, hogy minél nagyobb a terméshozam és minél nagyobb az ásványi trágyázás mértéke, annál nagyobb a tápanyagok exportja. Számos tudományos vizsgálat elemzése azt mutatja, hogy a talajban szinte sehol nincs elegendő tápanyag könnyen hozzáférhető formában. Ezért a magas búzahozam elérése érdekében ásványi műtrágyákat kell alkalmazni.
Tápanyag arány
A legnagyobb hatást a búzanövények igényének teljes ellátása biztosítja minden tápanyaggal.
Minden agronómus tisztában van azzal, hogy a hozam a korlátozó tényezőtől függ, vagyis ettől az elemtől, amelyet a talajban a legkevesebb mennyiség tartalmaz, a növények számára elérhető formában. A nitrogén, a foszfor és a kálium rossz aránya a növények termelékenységének csökkenéséhez, a betegségek által történő könnyű legyőzéshez, a gabona minőségének csökkenéséhez stb. Vezet.
A kiváló minőségű gabona maximális hozamának eléréséhez, a műtrágya magas adagolási sebessége mellett, szükséges, hogy a nitrogén és a másik két fő elem aránya az NPK -1,5: 1: 1-2 tartományban legyen.
A benyújtás módjai és feltételei
Az ásványi műtrágyákat a fő kezeléssel ősszel vagy sorokban, vetéssel együtt lehet alkalmazni, valamint a növényeket a vegetációs időszakban is meg lehet etetni.
A foszfor- és káliumtrágyák teljes mennyiségét a fő kezeléssel importálják. Ezeknek a műtrágyáknak a tavaszi takarmányozásra történő átadása jelentősen csökkenti hatékonyságukat. A legjobb, ha szántás előtt kell kijuttatni őket, mivel így a szántás mélységében - 5 - 10 - 22 - 25 cm között keverednek a talajréteggel. a műtrágyák keverése elősegíti a gyökérzet jó fejlődését, nagy mélységbe való behatolását a növekedés kezdeti szakaszában és a növények hidegállóságának növekedését.
Vetés előtti kezeléssel a műtrágyákat a talaj felszíni rétegébe helyezik. Kultivátorokkal vagy boronákkal történő kezelés után a szemcsék 50-80% -a 0-2 cm-es, 81-100% -a 0-6 cm-es rétegben marad. Kétlépcsős művelés esetén is az importált műtrágyák 75% -a megmaradhat 0–4 cm rétegben. Ez nagymértékben csökkenti a műtrágyák hatását, és nedvességhiány esetén a talaj felszíni rétegének kiszáradása miatt a kibocsátásuk nulla.
A P9-12 és K9-12 szántás előtti alkalmazásakor a növények teljes tenyészidővel foszfort és káliumot kapnak. Ebben az esetben nem szükséges ezeket az ásványi műtrágyákat kijuttatni a sorokba a vetés során, mivel a magok közelében lévő sorokban elhelyezkedő szemcséik feloldódnak, növelik a talajoldat koncentrációját, és 3-6-kal csökkentik a magok szántóföldi csírázását. %.