Varsó kontra Brüsszeli Közlöny; GONDOLAT
2019. május 03. péntek/szám: 84

Az EU-hoz 2004 után csatlakozott országok Varsóban nemrég lezárult találkozóján tanúi lehettünk a kelet-európai országok legszívesebb kérésének, hogy vegyenek részt az Unió ügyeiben. Kétségtelen, hogy a kettős mérce hiánya iránti igény (amelyet a nyugat- és kelet-európai élelmiszer-eset jól szemléltet) igazolható és jó dolog.
Aggasztó azonban, hogy a kezdeményezés Lengyelországból származik, amely főleg saját érdekeit követi. Mateusz Morawiecki miniszterelnök, a varsói találkozó házigazdája és kezdeményezője néhány napja írt cikkében felvázolta az európai lengyel jövőképet. Ebben többek között ragaszkodik a nemzeti kormányok nagyobb hatásköréhez és Brüsszel kisebb szerepéhez. Ezekre az állításokra azonban jó választ kapott Jürki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke. "Az EU nem csak pénz vagy tehéngép, amelyet fejhet. Lengyelországtól nagyobb hozzájárulást várunk Európa jövőjéhez" - mondta a találkozó előtt és Morawiecki cikkének közzététele után.
Akár szeretjük Brüsszelt, akár nem, ebben az esetben Katainennek igaza van - Lengyelország a legnagyobb nettó európai pénzeszköz-kedvezményezett az egész unióban.