Várnai anomáliák
Hat évvel ezelőtt Várnában történt egy esemény, amely napok óta a média vezető híre volt. Az Asparuhovo negyedben történt tragédiát, amely 13 ember életét, köztük hét gyermek életét vesztette, heves esőzések okozták 2014 tavaszán. Ennek az áradásnak a kiküszöbölése sok embernek hihetetlen erőfeszítéseket tett.
Hat évvel később még nem mindenki jegyezte meg a 2014. június 19-én történtek tanulságait. Valószínűleg sokan nem is értették őket. Ebben pedig van egy bizonyos - bár paradox - logika, mert a legfontosabb tényező, amely ilyen mértékű tragikus következményekhez vezet, az emberi hanyagság. Vagy értelmetlenebben fogalmazva hülyeség.
Az elmúlt két-három hétben Várna ismét gyakran szerepel a hírekben, sajnos elárasztott utcákról szóló jelentésekkel. Idén május vége és június eleje sok záport hozott. 2020 júniusának első három hetében durva adatok szerint négyzetméterenként csaknem 100 liter csapadék hullott a tenger fővárosa fölé, ami kétszerese a havi átlag normának. A várnai éghajlat jellemzői azonban olyanok, hogy az ebben az időszakban megnövekedett csapadékszint nem tekinthető rendellenességnek.
A tengeri főváros és környéke a Földközi-tenger szubtrópusi régiójának legészakibb részein található területen található. A szakértők a régió éghajlatát kontinentális - mediterránként határozzák meg. A partvonalat a tenger erős befolyása jellemzi, ennek következtében a belső térhez képest sok éghajlati különbség van. A tenger enyhítő hatása a szárazföldön 30-50 kilométert tesz ki, ugyanakkor nagyobb a páratartalom. A szakértők hozzáteszik, hogy mindez a konvekciós felhők gyengüléséhez vezet.
Várna és a régió éghajlatának jellegzetességeihez még számos különbséget kell megjegyezni. Az enyhe tél, nagyon kevés havas nappal például a melegebb tengervíz hatásának is köszönhető. Ismét a tenger és a víz lassabb felmelegedése miatt a tavasz kissé lelassul, és a felmelegedés csak május harmadik évtizedében következik be. Ebben az időszakban Várna régióban hűvösebb és csapadékosabb idő van, mint az ország többi részén.
Összességében azonban a Várna régióban a csapadék az egyik leggyengébb az országban. Az éghajlati megfigyelések adatai szerint júniusban és novemberben esik a legtöbb eső (kb. 50 l/m 2), a legkevesebb eső augusztusban és szeptemberben esik, amikor havonta legfeljebb 30-32 l/m 2 esik az eső.
Mindez természetesen nem zárja ki a rendellenes jelenségek lehetőségét. A 2014-es esőzés az egyik legutóbbi példa erre. Az aszparuhovói szomszédságban történt tragikus esemény körüli napokról készített hidrológiai jelentések azt mutatják, hogy mindössze három nap alatt esők özönlöttek a városra, összesen több mint 110-140 liter vizet hoztak négyzetméterenként. Összehasonlításképpen: a havi átlagos havi csapadékmennyiség körülbelül 49 liter négyzetméterenként. Ezenkívül hetekkel a baleset előtt gyakori volt a csapadék.