Tendovaginitis Diagnozata
A tendovaginitis az ínhüvely gyulladása. Az inak kötegekbe csoportosítva rostos szerkezetek. Kötőszövetből készülnek. Az inak fő szerepe, hogy erős kapcsolatot teremtsenek a végtagok és a csontváz csontjai között. A vázizmok összehúzódása és ellazulása a csontokat egymáshoz képest mozgatja, és a testet az űrben mozgatja. Ehhez nagy szükség van az inak, különösen a karok és a lábak erősségére. Másrészt a mozgást a mozgásszervi rendszer szorosan elhelyezkedő struktúráinak mechanikai súrlódása kíséri. A súrlódási folyamatok csökkentése érdekében a természet néhány inát speciális hüvelybe (ínhüvelybe) helyezett. Az ilyen hüvelyeknek hosszú inak vannak az ujjakon és a lábujjakon. Az emberi testben héj nélküli inak is vannak. Körülöttük egy lazább, specifikus kötőszövet, amely puha héjaként szolgál. Gyulladását peritendinitisznek vagy paratentitisnek nevezik.
Tünetek:
A fájdalom a betegség leggyakoribb tünete. Folytatódhat, és súlyosbíthatja az állapot előrehaladása vagy az ín hosszan tartó terhelése. A komplex tünetek közé tartozik a végtag bizsergése és bizsergése is, amely az íntáska kiterjedt gyulladásának eredményeként alakul ki. Ez az ínhüvely duzzadását, valamint a végtaggal vért ellátó erek és idegek összenyomódását okozza.
Okok
A tendovaginitis leggyakrabban az érintett izomcsoport túlterhelése után alakul ki. Ez megtehető a munkafolyamat sajátosságaihoz kapcsolódó azonos típusú ismétlődő műveletek végrehajtásával. Az ilyen tendovaginitis nemcsak foglalkozási megbetegedésként fordul elő számos hasonló mozgás miatt, hanem túlképzett fizikai erőfeszítéssel rendelkező, képzetlen egyéneknél is. A tendovaginitis másik oka a krónikus trauma. Ez a legtöbb esetben szakmailag kondicionált, és leggyakrabban az adott izomcsoportra és a kapcsolódó ízületekre gyakorolt elhúzódó vibrációs hatásoknak köszönhető. A professzionális tendovaginitis gyakrabban az ínhüvelyeket érinti a csukló és a kar területén, és a sportolók is befolyásolhatják a lábakat.
A tendovaginitis további gyakori okai a helytelenül rögzített és ferdén gyógyuló törések csontszélei, valamint a tüskék (exostosisok), amelyek az ín hüvely közelében lévő csontnövekedések, amelyek mechanikusan befolyásolják az ínt.
Ez a betegség a szomszédos gennyes gócokból származó baktériumok behatolásának, hosszan tartó traumának vagy sérülésnek a következménye lehet. Az íntörzs szintén a betegség oka lehet. Nem szabad feladni, mivel a népi orvoslás hatékony kezelést kínál a tendovaginitis számára.
Fajták:
A tendovaginitis lefolyása szerint akut és krónikus.
Akut formában a gyulladásos folyamat folyadék felhalmozódásával jár együtt az ínhüvelyekben. Ennek a folyadéknak az összetételétől függően az akut tendovaginitis lehet serózus, szerofibrinos vagy fibrinos. A serózus formák könnyebbek és következmények nélkül gyógyulnak, a szerkezetek teljes helyreállításával. A fibrinosak súlyosabbak és tapadáshoz vezethetnek az ín és a hüvelye között. Az akut gennyes tendovaginitis rendkívül ritka. Mélyen behatoló sérülés következményei, amelyek bakteriális szennyeződést eredményeznek az ínhüvelyekben. A gennyes gyulladás antibiotikum-kezelést és néha műtétet igényel.
A krónikus tendovaginitis kezeletlen akut vagy elhúzódó, krónikus ín túlterhelés következtében alakul ki. Ezeknek a tendovaginitiseknek nehéz és lassan reagálnak a különféle kezelésekre
Ahol megjelenhet?
A test szinte minden területén megjelenhet, ahol a cisztás ízület csontokkal kapcsolódik a keresztirányban sérült izmokhoz. A leggyakoribb:
- Ocnovata na paltsa;
- A könyök;
- Pamoto;
- Bedpoto;
- Térd;
- Axilecovoto cyxozhilie;
Kezelés:
A tendovaginitis kezelésének módszerei és eszközei annak formájától függenek - akut vagy krónikus.
Követendő szabály, hogy az akut tendovaginitisben nem szabad melegítő eljárásokat alkalmazni, mert ez növeli a gyulladásos folyadék mennyiségét és lelassítja a gyógyulási folyamatot. A tendovaginitis gyógyulását elősegítő jelentős tényező az érintett ín elhúzódó immobilizációja.