Szcintigráfia - diagnosztikai módszer a nukleáris orvostudományban
Nukleáris gyógyszer olyan orvosi terület, ahol radioaktív izotópok (radionuklidok) segítségével a test sajátos szerkezeteit ábrázolják, vagy a testben zajló betegségfolyamatokat kezelik. Az emberi test vagy annak részeinek leképezését a nukleáris gyógyászatban ún szcintigráfia. A szcintigráfiát diagnosztikai célokra végzik.
 |
| A pajzsmirigy szcintigráfiája |
A nukleáris orvoslás módszere
A módszer a részecskék radioaktív bomlásán alapul, amely formában bejut radiofarmakonok a testben. A radiofarmakonok egy radionuklid és egy segédvegyület kombinációja, amelyek együtt bejutnak az emberi testbe és specifikus sejtekbe jutnak, vagy kölcsönhatásba lépnek specifikus sejtreceptorokkal.
Ez az egyedülálló tulajdonság lehetővé teszi, hogy a nukleáris orvoslás diagnosztizálja vagy kezelje a betegségeket a megváltozott sejtfunkció és fiziológia alapján.
A szcintigráfia és a nukleáris orvoslás alapelvei
Mint már említettük, a radiofarmakon bejut az emberi testbe, majd szelektíven felhalmozódik a vizsgált szervekben. Ennek a jelenségnek az ábrázolását nevezzük szcintigráfia. Megmutatja a felhalmozódás mértékét és sebességét, a radiofarmakonok eliminációját, valamint eloszlását a szervekben. Ezen adatok alapján az orvos most meg tudja ítélni a test vizsgált struktúráinak funkcionális és metabolikus aktivitását.
A nukleáris gyógyászatban a radiofarmakonokat orálisan, például intravénásán vagy orálisan adják be. Ezután külső érzékelők (kamerák sora) rögzíti a radiofarmakonok által kibocsátott sugárzást, és kép képződik a képernyőn, amelyet ún szcintigramm. Ez a folyamat jelentősen eltér a röntgendiagnosztikától, ahol külső sugárzást továbbítanak a testbe, hogy képet alkossanak. A szcintigráfia általában alacsonyabb sugárterheléssel jár, mint a röntgendiagnosztika.