Mit csinál egy alapítvány? Rockefeller; hazánkban a 20-as években

alapítvány

David Rockefeller 100. születésnapján.

A múlt század elején az amerikai alapítványok meglehetősen aktívak voltak Bulgáriában. A Rockefeller Alapítvány támogatta hazánk oktatási intézményeit, és épületet épített a szófiai "St. Kliment Ohridski" egyetem Mezőgazdasági Karának (ma Biológiai Karának).

Az amerikai milliárdos alapítványa közel 300 000 dollárt költött Bulgáriában, 30 orvost küldött szakosodni az Egyesült Államokba, és segített a Közegészségügyi Intézet (ma a Nemzeti Fertőző és Parazita Betegségek Központja) létrehozásában. Az alapítvány nagyszabású kampányt folytatott az országot sújtó malária felszámolására is.

Mindez Dr. Selskar Gunn, a Nemzetközi Egészségügyi Tanács párizsi irodájának igazgatója 1923 februárjában tett látogatását követően a Rockefeller Alapítványnál történt, az alapítvány archívuma szerint.

Már 1921 novemberében Prágában találkozott Beron professzorral, aki tudni akarta, hogy a tanács meg tudja-e segíteni Bulgáriát. Decemberben Alexander Stamboliiski miniszterelnök újabb kérést küldött az alapítványhoz.

Ha az instabilitás volt a kulcsszó az ország politikai helyzetében, Gunn elemzése azt mutatta, hogy az ország higiénés viszonyai, a közegészségügyi rendszer átfogó szervezése és a közigazgatás is problematikus. Számos meglévő struktúra, például a felsőoktatási intézmény és a szófiai Országos Fertőző- és Parazita Betegségek Központja frissített tervet igényelt a javításra és helyreállításra.