Mirha
A mirha egy nagy cserje, amely Etiópiában és Szomáliában, valamint az Arab-félszigeten terem. A mirha gyantát az ókortól kezdve értékelik aromája, gyógyító tulajdonságai miatt a sebek kezelésében, az egyiptomiaknál pedig a múmiák balzsamozásának fő összetevőjeként használták. Annyira megbecsülték az ókorban, hogy értéke megegyezett az arany értékével. A történelem során leginkább az illatszeriparban és az orvostudományban használták.
Még a Bibliában is említve, a mirha az ókorban a borászatban is ismert. Az ókori görög és római gyógyítók emésztési problémák és szabálytalan menstruáció esetén belső használatra írták fel a gyógynövényt. Különféle fertőzések, köztük a lepra és a szifilisz kezelésére is használták.
A kínai orvoslásban a mirha a szívre, a májra és a lépre gyakorolt jótékony hatása miatt elfogadott. Ajánlott reuma, ízületi gyulladás és keringési problémák, valamint amenorrhoea, dysmenorrhoea, menopauza és még méhdaganatok esetén is.