Kövér vagyok
Kövér vagyok és nem akarok fogyni. Nem mintha nem akarom, nem látom értelmét. Akkor eszem, ha unatkozom, amikor elutasítanak, és amikor még egy napig senkinek nem jutott eszébe felhívni.

Borzasztóan nézek ki, a ruhám nem illik jól, belenézek a tükörbe és újra - csak valami édeset szeretnék.
Örülök, amikor filmet játszok, és megszerzem a kedvenc csokoládémat. Naponta egyet eszem, aztán bűnösnek érzem magam.
Nincs olyan barátom, akit beöltözhetnék -> nincs motivációm formába lendülni -> ruhákat próbálok ki, nem jól állnak nekem -> haragudni -> Eszek valamit, hogy túl legyek rajta -> bűnösnek érzem magam -> sírok ->. de miért sírj, miért nézel ki jól és ma telik a napom a tévé előtt -> mire való az új ruhám?.