Hihetetlen, hogy mennyi pénzt kapnak a német nyugdíjasok
Az ország nyugati részén 3,18 százalékkal, keleten pedig 3,91 százalékkal emelték a nyugdíjakat
A német nyugdíjrendszer a Bismarck idején bevezetett úgynevezett Generációs Paktumon alapul - a munkavállalók fizetnek a szolgálatot teljesítő emberekért.
De mennyit kapnak a német nyugdíjasok?
Itt vannak a számok:
2019. július 1-jétől Németországban hatályba lépett a nyugdíjasok havi jövedelmének újabb növekedése, amely időközben meghaladja a 21 milliót - vagyis a lakosság egynegyede a DW szerint.
Az ország nyugati részén 3,18, a keleti részén 3,91 százalékkal emelték a nyugdíjakat. De miért nem kerekít fel? A törvény a következő - az indexálást a bérnövekedés dinamikáján alapuló komplex képlet szerint hajtják végre.
Ugyanakkor más tényezők is szerepet játszanak, például a munkavállalók és a nyugdíjasok aránya. Ennek eredményeként az idei nyugdíjemelés még a bérnövekedést is megelőzi. És korántsem ez az egyetlen jellemzője a német nyugdíjrendszernek.
Németország az első olyan ország a világon, amely bevezette az állami társadalombiztosítási rendszert. Ez a 19. század végén, Otto von Bismarck uralkodása alatt történt. Ennek a rendszernek az alapelve a mai napig megmaradt - az ún. "Generációk Paktuma", amely szerint a munkavállalók úgy támogatják a nyugdíjasokat, hogy havi fizetésük bizonyos százalékával hozzájárulnak az állami nyugdíjpénztárhoz.
Ez az alap nem halmoz fel forrásokat és nem fekteti be sehova, hanem azonnal átutalja azokat a nyugdíjasokhoz. Vagyis a jövedelem közvetlen és azonnali újraelosztásának modellje működik.
A rendszer bevezetésének első néhány évtizedében ún A "Generációk Paktuma" meglehetősen stabil, mivel alig terheli. 1891-ben például a munkavállalói járulékok összege csak a havi fizetés 1,7% -a volt, 1924-ben - 3,5, 1928-ban - 5,5, 1949-ben - 10 százalék.
A magas foglalkoztatottság és a jelenleg meglehetősen szerény várható élettartam hátterében ezek a levonások elegendőek az idősek ellátására.
A helyzet a múlt század utolsó évtizedeiben változott, amikor Németország (különösen az egyesítés után) gazdasági és demográfiai problémákkal szembesült. Munkanélküliek - vagyis azok az emberek, akik nem tudnak hozzájárulni a nyugdíjalaphoz, egyre növekszik, a születési ráta csökken, míg a várható élettartam jelentősen nő.