Fennáll annak a veszélye, hogy az iráni tüntetések visszahozzák a keményvonalasokat a hatalomba?
Az ország gazdasági légköre táplálja a zavargásokat a lakosság nagy részének siralmas állapota, a munkanélküliség és a beruházások hiánya miatt
Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban természetes szövetségesként igyekszik bemutatni országát és az iráni népet, akiket csak az Iszlám Köztársaságban uralkodó papság választ el. A tavalyi videósorozatban közvetlenül az iráni közönséget szólította meg.
"Amikor ez a rezsim végre lebukik, és egyszer majd lesz, az irániak és az izraeliek ismét nagy barátok lesznek. Kívánom az iráni népnek sikert a nemes szabadságkeresés során" - mondta a legújabb videóban. Ezt angol nyelven sugározták perzsa felirattal, és feltöltötték az izraeli kormány Iránnak címzett közösségi oldalaira.
A Netanyahu szóvivője, David Case szerint "sok iráni" figyeli a miniszterelnök perzsa videóbeszédét. Szerinte a miniszterelnök különféle közösségi oldalainak tömeges forgalma "sokkal mélyebb trendről" beszél.
Az iráni uralkodók elleni harag a gazdasági helyzettel is összefügg. A növekvő gazdaság ellenére sok polgár helyzete továbbra is siralmas. Ennek egyik oka az Iszlám Forradalmi Gárda, egy másik elemzés szerint.
"Nem titok, hogy a lakosság nagy része nehéz gazdasági helyzetben van" - mondta Adnan Tabatabey, az Alkalmazott Kutatási Központ munkatársa, a bonni székhelyű közel-keleti kutatóközponttal, az Orient (CARPO) társaságában.
Ez a nehéz helyzet az Iszlám Köztársaság teljes történetére jellemző, és az időben visszanyúlik a sahák uralmához az 1978-1979-es forradalom előtt - mondja Tabatabey. A szakértő szerint évtizedek óta egyetlen kormánynak sem sikerült javítania a szociálisan hátrányos helyzetűek helyzetén.
Első pillantásra a legfrissebb gazdasági adatok valóban viszonylag pozitív képet festenek. 2016 elején az Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának, valamint Németországnak az állandó tagjai között létrejött nukleáris megállapodás eredményeként feloldották az ország elleni gazdasági szankciókat.
2015-ben az iráni gazdaság 1,5% -kal zsugorodott, de azóta erős ütemben nőtt. 2016-ra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a növekedés 12,5% volt. Ennek a rendkívül gyors növekedési rátának az egyik oka az iráni statisztikai hivatal által alkalmazott számítási módszertan változása.
A legtöbb közgazdász szerint a reálnövekedés 6 és 7% között mozog. A folyó évre vonatkozóan az IMF előrejelzésében 4,2% -os növekedést vár 2018 márciusáig. Az infláció az elmúlt években pozitív tendenciát mutat - ez a 2013. évi 34,7% -ról a közelmúltban körülbelül 10% -ra lassul.