FÁK - OROSZ Kényszerített gyermeke Bankár
A Független Államok Közössége hatodik éve próbál megegyezni a vágyak és a valóság között. A szervezetnek Moszkva kompenzációs mechanizmusává kellett válnia a Szovjetunió összeomlása után a közvetlen közelében bekövetkezett hirtelen befolyásvesztésért. A Kreml-tornyoktól azonban a volt politikai birodalom romjai egészen másképp néznek ki, mint amelyek a ma független államok, volt szovjet köztársaságok.

Az Oroszország-Fehéroroszország unió után megjelentek a FÁK-ban
még három mini-szakszervezet
Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán vámuniót hozott létre, amelyhez Tadzsikisztán is csatlakozott. Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán létrehozta a Közép-Ázsiai Uniót, amelyhez később Tadzsikisztán is csatlakozott. Grúzia, Azerbajdzsán, Ukrajna, Moldova ellenzéki ellenzéket alkot, főleg az orosz energia diktálja.
Alig lehet megnyugtatni, hogy a FÁK-ban folyó rivalizálás ismét felgyorsult ütemben kezdett forogni. Először Nursultan Nazarbajev kazah vezető megsértődött, hogy az Eurázsiai Unió elképzelését nem fogadják el. Az elmúlt hat évben azonban Kazahsztánnak sikerült legyőznie a sértést, pragmatikusabb utat választani, és teljes mértékben támogatni Oroszországot a Kaszpi-tenger polcának felosztására vonatkozó kifogásaiban. A tranzitutak körüli vitában Kazahsztán a Kreml vonalához való hűségét is igyekszik fenntartani. De ugyanakkor Nazarbajev Moszkvától követelte a Bajkonur kozmodrom bérleti szerződését és a szemipalatinszki kísérleti helyszínen végrehajtott nukleáris kísérletekből eredő károk megtérítését. Oroszország parancsnokságot hozott létre Almatiban, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti útvonalakon található információkat. A Kaukázushoz hasonló parancsnokságot alakítottak ki Örményországban. A pénzügyi válság miatt Jelcin elnök elhalasztotta almati útját, ahol alá kellett írnia egy 21. századi örök barátsági és uniós szerződést. Az enyhe etnikai elnyomás ellenére az oroszok fontos erőkkel rendelkeznek Kazahsztánban, és Oroszország tömör lakosságát Moszkva ötödik oszlopának tekintik.
Kazahsztán féltékeny arra, hogy Üzbegisztán megpróbál önállóbb vezetést vállalni Közép-Ázsiában. Üzbegisztán jobb helyzetben van az iszlám világ előtt, de Kazahsztán vezető szerepet játszik a FÁK-ban az összegyűjtött nyugati beruházások tekintetében.
Az orosz elképzelés
különböző sebességű integráció
teljes erővel csúszik. Azerbajdzsánt és Grúziát leginkább Moszkva durva simogatásai bántják. Azerbajdzsán a Nyugat javaslatára egyoldalúan megkezdte polcának fejlesztését a Kaszpi-tengeren. Az éles lépés oka nemcsak a nagy érdeklődés, hanem az elégedetlenség Moszkva lassú beavatkozása iránt is Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi Karabah miatt. Grúzia azzal is vádolja Oroszországot, hogy nem elég erős az abház szeparatistákkal. Moszkva elküldte békefenntartóit Abháziába, három katonai támaszpontot megtartott Grúziában, megerősítette katonai jelenlétét Örményországban és őrzi Tadzsikisztán határait, de a katonai elkötelezettségek csak az örökös császári modor vádjait táplálják. Valójában a FÁK gyengélkedő gazdaságainak valódi segítségre, beruházásra és pénzre van szükségük. Ugyanakkor Oroszországnak is erre van szüksége. Grúzia és Azerbajdzsán már nyíltan kacérkodik az Egyesült Államokkal, és Ukrajnával együtt fontolgatja az orosz csővezetékek alternatíváit. Ukrajna óvatosabb, mert attól tart, hogy pufferzónaként használják a NATO és Oroszország között.