Egészségesen élünk?
A bolgárok 65,6% -a egészségét jónak és nagyon jónak definiálja
2015-ben a bolgárok 65,6% -a állapította meg egészségét jónak vagy nagyon jónak. Az EU átlagos szintje közel - 66,9%, a legerősebbet Cipruson (80,3%), Svédországban (79,6%) és Norvégiában (78,4%) határozzák meg. Bulgária ebben a mutatóban a 17. helyet foglalja el az EU-ban. Az egészséges életmód mutatóiról szóló legújabb átfogó felmérés azonban az előző évre (2014) terjed ki.
Gyümölcsök és zöldségek fogyasztása
Az egészséges táplálkozás az egészséges élet kulcsfontosságú tényezője. 2014-ben a bolgárok mindössze 35,5% -a fogyasztott naponta gyümölcsöt, ami az országot az EU utolsó előtti helyre helyezi. A bolgárok 26,9% -a hetente 1-3 alkalommal, 24,3% -a pedig hetente 4-6 alkalommal fogyaszt gyümölcsöt. Elsőként a népesség azon arányát rangsoroljuk, amely ritkán vagy soha nem fogyaszt gyümölcsöt - 13,3%. Figyelemre méltó, hogy a legfiatalabb korosztály (15–24 éves) a fogyasztók kategóriájában az első helyen áll ritkán vagy soha, 19,7% -kal. Nyilvánvaló, hogy az életkor előrehaladtával a gyümölcsfogyasztás is nő.
Hasonló a helyzet a zöldségfogyasztással is. A napi zöldségfogyasztást tekintve Bulgária a 24. helyen áll az EU-ban - a lakosság 38,5% -a fogyaszt naponta zöldséget. 24,5% -uk hetente 1-3 alkalommal, 27,7% -a hetente 4-6 alkalommal fogyaszt zöldséget. A második helyen állunk azon népesség arányában, akik ritkán vagy soha nem fogyasztanak zöldséget - 9,3%. Első helyen áll Magyarország, ahol a napi zöldségféléket fogyasztó lakosság 46,3%. Ismételten a 15-25 éves korosztály vezet olyan 27,2% -kal, akik nem vagy csak ritkán fogyasztanak zöldséget.
Gyakrabban gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt a magasabb végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkező lakosság, mivel a nők több gyümölcsöt fogyasztanak, mint a férfiak.
Testtömeg-index
2014-ben a bolgárok 44,6% -a normális súlyú volt. E mutató szerint az ország a 15. helyen áll az EU-ban. A normál testsúlyú népesség legnagyobb hányada Olaszországban van - 52,5%, az EU-átlag pedig 47%. A népesség testtömeg alatti norma százalékos aránya szerint az ország 2,6% -kal a 12. helyet foglalja el, a túlsúlyosak aránya szerint pedig a 14. helyet foglaljuk el 52,8% -kal. 2008-hoz képest a népesség aránya csökken a normatíva alatt, valamint a normában a túlsúlyos emberek növekedésének rovására. 2008-ban 50,8% volt.
Az életkor előrehaladtával a túlsúlyosak aránya növekszik. Az első korcsoportban (15–24 év) a normál testtömegűek aránya 72,9%, a túlsúly 18,6%. A 35–44 éves korosztályban a normál testsúlyúak aránya már 48,2% -ra csökken, a túlsúlyosaké pedig 49% -ra. Figyelemre méltó, hogy a nők minden korcsoportban jobb mutatókkal rendelkeznek, és nagyobb százalékuk van a normában. Azonban az életkor előrehaladtával való súlygyarapodásra való hajlam mindkét nem esetében érvényes. A normál testtömegű kategóriában élők legnagyobb hányadát ismét a magas jövedelemmel és magas iskolai végzettséggel rendelkező emberek alkotják.
A fizikai aktivitás
2014-ben a bolgár lakosság 82,7% -a nem végzett rendszeres fizikai aktivitást a munkahelyen kívül. Ezzel Románia előtt az utolsó előtti helyre kerülünk. Az EU átlaga 48,8%, Dániában a legtöbb sportoló. Másrészt az ország a 8. helyet foglalja el a munkahelyi erőteljes fizikai tevékenységet végző népesség arányában, 53% -kal szemben az uniós átlag 43,7% -kal. Ha ezt veszik a nem munkával járó fizikai aktivitás hiányának okaként, akkor az adatok nem tűnnek annyira negatívnak. A bolgárok 7,3% -a heti 1 és 150 perc között gyakorolt a munkahelyen kívül, például gyalogolt, biciklizett, edzőtermet látogatott, és másokat, ahol ismét az utolsó előtti helyet foglaljuk el. Végül 4,5% -kal vagyunk a heti 150 és 300 perc közötti kategóriában, 5,5% pedig heti 300 percnél többet gyakorolt. Az EU átlagos szintje 20,4%, 1 és 150 perc között, 14,2%, 150 és 300 perc között, és 16,6% - heti 300 perc felett. A legaktívabb Dánia lakossága, ahol 31% a heti 300 percet meghaladó fizikailag aktív kategóriába tartozik.