D melléklet - Oiml r 140 2007. évi verzió (E) Gázüzemanyag-adagoló rendszerek Systèmes de mesurage
(Tájékoztató)
D.1 Energiamérő rendszer kiépítése
Az alábbiakban bemutatjuk a legális mérőrendszer létrehozásának különféle lehetőségeit, kezdve az alapállapotokra konvertált mennyiségi leolvasásoktól. Átalakított tömeg vagy közvetlen tömeg esetén hozzá kell igazítani.
Elvileg a mérőmodullal kapcsolatos kommunikáció garantált.
Az átalakítási funkciókhoz minden kommunikációt garantálni kell, vagy a hangerő-átalakítók (VCD-k) és az energia-átalakítók (ECD-k), valamint a kaloriméterek (CVDD-k) és az energia-átalakítók (ECD-k) között fennálló kommunikációnak olyannak kell lennie, hogy a dokumentált rendszerrel kapcsolatos rendelkezések biztosítsák az adatok felhasználását az alábbiakban leírt. A dokumentált rendszer elve akkor is alkalmazható, ha a nyomást nem mérik a mérési ponton.
RÖVIDÍTÉSEK ÉS SZIMBÓLUMOK
M mérőműszer
VMC térfogat mérési körülmények között
VCD Volume Converter
VBC kötet alapfeltételek mellett
CVDD kaloriméter/fűtőberendezés
ECD energiaátalakító
SL ___ Biztonságos kommunikáció
NL --- Nem biztonságos kommunikáció
ME → Kézzel beírt adatok
ELSŐ ESET
Biztonságos kommunikáció és CM a mérő közelében.
Gázhálózat
Ez a rendszer egy klasszikus legális mérőeszköz.
Jegyzet: A távolság d olyan, hogy a mért gáz jellemzői megegyeznek a kaloriméterben vizsgált gáz (CVDD) jellemzőivel.
A MÁSODIK ESET
Biztonságos kommunikáció és távoli CM (CVDD)
Ez az eset például akkor, ha területenként csak egy CM-t használnak a fűtőérték meghatározásához.
Jegyzet: Az energiaátalakító (ECD) és a mérőrendszer többi része közötti távolság, és az energiaátalakítók száma sem számít.
Gázhálózat
A jogi mérőműszer a következőkből áll:
maga a mérőrendszer; és
dokumentált rendelkezések annak biztosítására, hogy az energia kiszámításához felhasznált adatok reprezentatívak legyenek az egyes mérőkön áthaladó gáz fűtőértékére vonatkozóan.
HARMADIK ESET
Nem garantált kommunikáció és manuálisan bevitt adatok
Jegyzet: Ez az eset akkor érvényes, ha a kommunikáció legalább egyike nem garantált.
P
Gázhálózat
egy példa
Gázhálózat
Gázhálózat
A jogi mérőműszer a következőkből áll:
maga a mérőrendszer; és
dokumentált rendelkezések, amelyek biztosítják az energia tisztításához felhasznált adatok helyességét, azaz. a térfogat-átalakító és a kaloriméter által mért értékek.
ezenkívül távoli kaloriméter esetén a dokumentált rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy az energia kiszámításához felhasznált adatok reprezentatívak legyenek az egyes mérőkön áthaladó gáz fűtőértékére vonatkozóan.
Az ezen ajánlás hatálya alá tartozó mérőrendszerekkel felszerelt mérőeszközök a membránmérő eszközök kivételével bármilyen technológiát alkalmazhatnak, bár teljes moduláris megközelítés csak a B. mellékletben tárgyalt technológiák esetében lehetséges.
D.2.1 Fojtószelep számláló, áramlásmérő és gázmérő fúvókákkal
Lásd: ISO 5167 [40] [41].
A turbinás kerékmérő olyan mérőműszer, amelyben a gázáram olyan kereket hajt, amelynek fordulatszáma megfelel az átadott gáz térfogatának megfelelő mértéknek (lásd OIML R 137-1).
D.2.3 Számláló forgó dugattyúval
A forgódugattyús számláló olyan mérőeszköz, ahol a mérőkamrákat határoló belső falak a gáz hatására forognak; e falak fordulatszáma megfelel az átvitt gáz térfogatának mértékének (lásd OIML R 137-1).
D.2.4 Ultrahangos számláló
Mérőeszköz az átvitt gázmennyiség meghatározására a gázáram integrálásával, amelyet az átvitelhez szükséges idő ultrahangos hullámmal történő mérésével (ez az idő függ a gáz hangsebességétől és a gáz sebességétől), vagy Doppler-eltolással az ultrahangos hullám frekvenciájáról.
D.2.5 Vortex áramlásmérő
Az örvényáramlásmérő úgy működik, hogy figyelembe veszi az áramló folyadékban elhelyezkedő függőleges test oldalától elválasztott örvényeket. A felszabaduló örvények gyakorisága arányos a folyadék Strohall-számával.
D.2.6 Coriolos-tömegmérő
Olyan mérőeszköz, amely a Coriolis-erőjelenség segítségével meghatározza az áramló gáz mennyiségének tömegét további eszközök vagy a gáz fizikai tulajdonságaira vonatkozó adatok használata nélkül.
D.2.7 Egyéb mérési elvek
Bármely más elv, amely kimeneti jelet ad a mérőn átjutott térfogat, tömeg vagy energiaértékek függvényében.
D.3 Mérőrendszerek tervezése
A mérőrendszer tervezésének a következőkre vonatkozó minimális és maximális értékeken kell alapulnia:
térfogat, tömeg vagy energiaáram;
tervezési nyomás és üzemi nyomás
a gáz hőmérséklete és a környezeti hőmérséklet; és
a gáz összetétele.
A fenti kritériumok szerint és a műszaki és gazdasági szempontok figyelembevételével a hatóságok dönthetnek a mérőrendszerek összetételéről. A következő táblázat útmutatást ad erről.
1 CV (fűtőérték) = fűtőérték
D.3.2 A gáz jellemzőinek mérése
A legnagyobb pontosság elérése érdekében a méréshez minden ágon el kell végezni a gáz jellemzőinek (nyomás, hőmérséklet, sűrűség) mérését, hogy:
ne befolyásolja sem az áramlást, sem az átadott mennyiség mérését; és
a mért mennyiségek értékeinek garantálása a gázáramlás mérési pontjának körülményeivel összhangban.
Egy csatlakoztatott mérőműszer elegendő ahhoz, hogy az egész mérőrendszer megmérje azokat a paramétereket (sűrűség, fűtőérték, stb.), Amelyek az ágaknál normál üzemi körülmények között közösek.
A sűrűség méréséhez két mérőeszköz használata ajánlott az egyik hibájának észlelésére.
D.3.3 Opcionális felszerelés
A mérőrendszer metrológiai információkat továbbíthat más berendezésekhez, például összegző eszközökhöz, rögzítő eszközökhöz és telemetriai berendezésekhez. A továbbított információk jogi állapotát (függetlenül attól, hogy ellenőrzik-e vagy sem) a hatóságok felülvizsgálják.