A TANÁCS 2004113 EK IRÁNYELVE (2004. december 13.) az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról
A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve azok nyújtása terén
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 13. cikke (1) bekezdésére,
Tekintettel a Bizottság javaslatára,
Tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
Tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2)
Tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),
Mivel a következők:
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke értelmében az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elvein alapul, amelyek elvei közösek a tagállamokban és alapvető elvek: az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő jogok, mint az európai jog általános elvei.
(2) Mindenki joga a törvény előtti egyenlőséghez és a megkülönböztetés elleni védelemhez egyetemes jog, amelyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezmény és a A hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölése: a faji megkülönböztetés minden formája, az ENSZ polgári és politikai jogokról, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezmények, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, amelyet minden tagállam aláírt.
(3) A megkülönböztetés tilalmával egyidejűleg fontos tiszteletben tartani az egyéb alapvető jogokat és szabadságokat, ideértve a magán- és a családi élet védelmét, valamint az e kereteken belül végrehajtott ügyleteket és a vallásszabadságot.
(4) A férfiak és a nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikke tiltja a nemen alapuló bármilyen megkülönböztetést, és kijelenti, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőséget minden területen biztosítani kell.
(5) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 2. cikke előírja, hogy az ilyen egyenlőség előmozdítása a Közösség egyik fő feladata. A Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése arra is kötelezi a Közösséget, hogy minden fellépése során törekedjen az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére és a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.
(6) A Bizottság a szociálpolitikai menetrendről szóló közleményében bejelentette, hogy a munkaerőpiacon kívül javaslatot kíván tenni a nemi alapú megkülönböztetésről a munkaerőpiacon kívül. Ez a javaslat teljes mértékben összhangban áll a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégia (2001–2005) programjának jóváhagyásáról szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozattal (4), amely valamennyi közösségi politikát lefedi és amelynek célja a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása e politikák kiigazításával és a férfiak és nők társadalmi helyzetének javítását célzó egyedi intézkedések végrehajtásával.
(7) A 2000. december 7–9-i nizzai Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy erısítse meg az egyenjogúsági jogokat azáltal, hogy irányelvjavaslatot fogad el a nemek közötti egyenlıség elımozdításáról a foglalkoztatáson és a foglalkozáson kívül.
(8) A Közösség számos jogi eszközt fogadott el a nemen alapuló megkülönböztetés megakadályozása és a munkaerő-piaci ilyen megkülönböztetés leküzdése érdekében. Ezek az eszközök bebizonyították a diszkriminációellenes jogszabályok hasznosságát.
(9) A nemen alapuló megkülönböztetés, ideértve a zaklatásokat és a szexuális zaklatásokat, a munkaerőpiachoz nem kapcsolódó területeken is fennáll. Ez a diszkrimináció ugyanolyan káros lehet, ha akadályozza a férfiak és nők teljes és sikeres integrációját a gazdasági és társadalmi életbe.
(10) A problémák különösen az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az áruk és szolgáltatások nyújtása terén emelkednek ki. Ezért szükséges a nemen alapuló megkülönböztetés megelőzése és megszüntetése ezen a területen. Mint a 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv esetében. a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (5), ezt a célt jobban elérhetik a közösségi jogszabályok.
(11) Ennek a jogszabálynak meg kell tiltania a nemi alapon történő megkülönböztetést az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az áruk és szolgáltatások nyújtása terén. Az árukat az Európai Közösséget létrehozó szerződés áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezései értelmében kell érteni. A szolgáltatásokat e szerződés 50. cikkének értelmében kell érteni.
(12) A nemen alapuló megkülönböztetés megakadályozása érdekében ezt az irányelvet a közvetlen és közvetett megkülönböztetésre kell alkalmazni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés csak akkor fordul elő, ha a nemhez kapcsolódó okokból az egyik embert kedvezőtlenebb bánásmódban részesítik, mint a hasonló helyzetben lévő más személyt. Ebből következik például, hogy a férfiak és nők közötti, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásában a férfiak és nők közötti fizikai különbségekből fakadó különbségek nem kapcsolódnak hasonló helyzetekhez, ezért nem jelentenek megkülönböztetést.