A sztrabizmus időszerű kezelést igényel
Puls.bg | 2010. október 06 0
A strabismus (a görög „strabos” szóból - torz) a szem nyílt eltérésének nevezett állapot, amelyben a látótengelyek nem párhuzamosak, ésaz alsó szem eltér valamilyen irányban.
A szemtengelyek látható aszimmetriája mellett rontja a binokuláris látást-mivel a vizuális tengelyek nem keresztezik a rögzített tárgyat, annak képe a retina nem megfelelő pontjaira esik.
A hunyorítás főleg korai életkorban és a gyermekek 2–4% -át érinti. Időseknél is előfordul, leggyakrabban trauma következtében vagy egy másik betegség tüneteként.
3-4 hónapos korig tartó csecsemőknél vannak ún. fiziológiai torzulás, mivel a szemmozgások még nincsenek összehangolva. 4 hónap elteltével a csecsemők tisztábban kezdenek látni, és apró tárgyakra összpontosítanak, amelynek eredményeként a szemük orvosi beavatkozás nélkül kiegyenesedik.
A szakértők erre figyelmeztetnek 6 hónap elteltével nincs fiziológiai sztrabizmus.
Bár viszonylag ritka esetekben a strabismus gyermekkorban együtt lehetsúlyosabb szembetegség tünete, és ha a szülők észreveszik a szem torzulását, haladéktalanul forduljon szemészhez.
Néhány gyermeknél van az ún. hamis hunyorítás, amelyet a szem belsejében lévő bőrredő, a szem szoros helyzete vagy az orr szélesebb alapja okoz. Ahogy a gyermek növekszik, arca fejlődik és formálódik, és eltűnik az a hamis érzés, hogy torz a szeme.
A szem eltérési irányától függően a sztrabizmus három típusát különböztetjük meg:
- Exotropia - a szem kifelé tér.
- Esotropia - a szem eltér befelé, és mindkét szem vizuális tengelye keresztezi egymást.
- Függőleges eltérés - az egyik szem felfelé vagy lefelé görbül.