A populáció felépítése A biológia szaklapja - 2. oldal

Általában a legéletképesebb az a népesség, amelyben minden korosztály viszonylag egyenletesen képviselteti magát, az ún. normális népesség. Ha a populációban a régi organizmusok vannak túlsúlyban, ez negatív tényezők jelenlétét jelzi létezésében, amelyek megzavarják az ún. regresszív vagy haldokló népesség.

szaklapja

Fajának megőrzése miatt az ember mindenekelőtt arra köteles, hogy gondolkodjon népességének megőrzésén. Különböző fajok populációi esetében vannak olyan toleranciák az élőlények számának csökkentésére, amelyeken túl a populáció létezése lehetetlenné válik. Az a tény, hogy minél kisebbek az élőlények, annál fontosabb a számuk. A mikroorganizmusok esetében ezek millió élőlény, a rovaroknál tíz és százezrek, a nagy emlősöknél pedig több tíz. A szám más tényezőktől is függ. Például egyes szervezeteket a csoportos életmód jellemzi (telepek, állományok). A lakosságon belüli csoportok viszonylag elkülönülnek. Előfordul, hogy a népesség száma meglehetősen nagy, és az azon belüli egyes csoportok száma kritikus számra csökkent.

A szám hirtelen változásának periódusait "népességhullámoknak", "élethullámoknak", "számhullámoknak" nevezzük. Ezek oka még mindig nem világos. Bizonyos esetekben táplálkozási tényezőkkel társulnak, másokban éghajlati jelenségekkel, másokban napaktivitással vagy egymással összefüggő tényezők komplexumával, ami valószínűleg a leghelyesebb.