A Plevneliev az Alkotmánybírósághoz fordult megújuló energiákért

Rosen Plevneliev elnök az Alkotmánybírósághoz fordul azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a 2014. január 1-jén bevezetett szél- és napenergia-termelés díját.

alkotmánybírósághoz

Az államfő úgy véli, hogy a Bolgár Köztársaság 2014. évi államháztartásról szóló törvényében a megújuló energiákról szóló törvényben elfogadott, az adót bevezető rendelkezések ellentétesek a jogállamiság és a szabad gazdasági elv alkotmányos alapelveivel. kezdeményezés.

19. cikk (4) bekezdés Az Alkotmány 2. cikke minden állampolgár és jogi személy számára egyenlő jogi feltételeket biztosít a gazdasági tevékenységhez. Rosen Plevneliev elnök szerint csak a nap- és szélenergiából előállított villamosenergia-termelők adójának bevezetése eltérő jogi feltételeket teremt a gazdasági tevékenységhez és az egyenlőtlen bánásmódhoz. Várhatóan a megújuló energiaforrásokból előállított más energiatermelők sem fizetnek ilyen díjat - pl. sem a vízenergia, sem a biomassza, sem más gazdasági egységek, amelyektől az állam kedvezményes áron vásárol villamos energiát - a villamos energia, amelyet nagyon hatékonyan kombinált módon állítanak elő erőművekből villamos energia és hő együttes termelésével.

Az Alkotmány kimondja, hogy a bolgár és külföldi állampolgárok, valamint jogi személyek beruházásait és gazdasági tevékenységét törvény védi. Az üzleti kezdeményezés csak jogbiztonsággal fejleszthető a jogi személyek számára tevékenységük végzése során.

A jogállam jogbiztonságot és kiszámíthatóságot jelent. Ez a beruházások vonzásának előfeltétele. A jogi bizonytalanság nemcsak azt kockáztatja, hogy nem lesznek új beruházások hazánkban, hanem azt is, hogy elveszítjük a már elvégzett beruházásokat és munkahelyeket. A stabil beruházások és a gazdasági növekedés a villamos energia populista és adminisztratív irányítású csökkentése helyett munkahelyeket teremt és növeli az állampolgárok jövedelmét.

A normatív aktus megváltoztatásának jogalkotási folyamatának az indokolás, a stabilitás, a nyitottság és a koherencia elvének tiszteletben tartásával kell történnie, amelyet 26. bek. Törvény 1. -a a normatív aktusokra. Ezen elvek egyikét sem tartották be ebben az esetben. A jelenlegi jogalkotási eljárásban nem egyértelműek a megújuló energiákról szóló törvény módosításainak elfogadásának okai, a kitűzött célok, a végrehajtás várható eredményei, és nem csak a költségvetés bevételi részében várható bevételek. Nincs elemzés az uniós jog betartásáról sem. A jogbiztonság és a stabilitás előfeltétele a jogszabályi változások motivációja a normatív aktusokról szóló törvényben megállapított kritériumoknak megfelelően.