A könyökízület elmozdulásai
Dr. Lubomir Rusimov | 2018. március 21. | 0
Egyszerű könyök elmozdulások (törés nélküli elmozdulások) a váll diszlokációi után a második gyakoriságúak (lásd: A könyökízület törései). A könyökízület diszlokációinak körülbelül a fele sportolás közben jelentkezik, férfiaknál ez leggyakrabban a kontaktsportban, a nőknél pedig a torna során. A legtöbb esetben a könyökízület stabil marad a luxáció zárt elhelyezése után, a betegek kevesebb mint 10% -a panaszkodik maradék instabilitásra.
A könyökízület stabilitása az ízületet körülvevő lágyrész-szerkezetek, valamint maga az ízület csontos ízületei határozzák meg. A lágyrész-stabilizátorok statikusak és dinamikusak. A statikusak közé tartozik maga az ízületi kapszula, az oldalsó collateralis szalag és a medialis collateralis szalag. A dinamikus stabilizátorok közé tartozik az m. bicepsz brachii, m. brachialis és m.triceps brachii. Stabilizáló funkciójuk fontosabb, ha a statikus stabilizátorok károsodnak.
A könyök elmozdulása a leggyakoribb amikor olyan helyzetbe esik, ahol a megfelelő felső végtag kibontakozik. Ebből a célból leggyakrabban a könyök (valgus) külsejére ható axiális erő és hajlító erő hatására van szükség. Ily módon a leggyakoribb hátsó-külső (más néven postero-laterális) luxusokat kapjuk. Ebben a típusú traumában a lágyrész sérülése a könyökízület laterális (külső) kollaterális szalagjának szakadásával kezdődik, majd az ízületi tok oldalsó részének, az ízületi kapszula mediális (belső) részének repedése következik., utóbbi károsítja a mediális collateralis szalagot. A fent említett sérülések mellett a kar nyújtó és hajlító izomcsoportjának repedése is megfigyelhető. Ritka esetekben a ulnáris ideg (n.ulnaris) is károsodhat.