A COVID-19 az elmúlt évtizedek legnagyobb vegetáriánus fellendülését táplálta
2020 a második egymást követő év lesz az egy főre eső csökkent húsfogyasztás - fordulópont a problémás ipar számára
A globális koronavírus-járvány hozzájárult a húsfogyasztás világszerte bekövetkezett legnagyobb csökkenéséhez az elmúlt évtizedekben.
Az egy főre jutó bevitel várhatóan a kilenc év legalacsonyabb szintjére csökken, a tavalyi 3% -ról, ami az ENSZ adatai szerint legalább 2000 óta a legnagyobb visszaesés. Az elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a csökkenés nemcsak az egy főre jut, hanem az egyes régiókban is kereslet lesz.
És ez egy jelentős változás egy olyan ipar számára, amely nagymértékben támaszkodik a folyamatos növekedésre - áll a Bloomberg közleményében. Szinte minden vezető piacon előfordul, beleértve az Egyesült Államokat is, ahol a húsfogyasztás várhatóan legalább 2025-ig vissza nem tér a pandémiát megelőző szintre.
Számos tényező járul hozzá a változáshoz. A koronavírus gazdasági következményei azt jelentik, hogy a fogyasztók kevesebbet próbálnak költeni. Az éttermek bezárása csökkentette a keresletet, mivel többen esznek húst, amikor kint étkeznek. Kínában, ahol a világ fogyasztásának egyharmada van, növekszik a bizalmatlanság az állati termékekkel szemben, miután az ország koronavírus-járványát összefüggésbe hozták azok fogyasztásával. A termelés akadályai, például a gyárak koronavírus-kitörései, amelyek válságot okoztak az amerikai iparban, szintén ellátási problémákhoz és alacsonyabb húsfogyasztáshoz vezettek.
Az ökoaktivisták évek óta szorgalmazzák a húsfogyasztás csökkentését. Bizonyos szempontból a mezőgazdaság globálisan több üvegházhatású gázt termel, mint a közlekedési ágazat, elsősorban az állatállomány miatt. Önmagában a hús és a tejtermelés felelős az ember által előidézett üvegházhatású gázok 18% -áért.
Látni kell, hogy a járvány okozta változás mennyiben fog fennmaradni. Ha a fogyasztók megszokják, hogy kevesebb húst esznek, akkor ez új évet vezet be étrendünkben?
A strukturális változásoknak vannak bizonyos jelei - a környezeti aggályok miatt emberek milliói fogyasztanak több növényi fehérjét. Ugyanakkor a koronavírus robbanása a vágóhidakon és a feldolgozóüzemekben - az Egyesült Államoktól Brazílián át Németországig - rávilágít a következményekre azokra az iparági dolgozókra, akik kevés pénzért vesznek részt kockázatos tevékenységekben. De még itt is túl korai megmondani, hogy a gyári körülményekre való új hangsúlyozás befolyásolja-e a hús iránti keresletet.