A belső nyaki artéria disszekciója
A belső carotis artéria egy fő ér, amely vért juttat az emberi agy nagy részéhez. A belső nyaki artéria disszekciója, akárcsak egy másik véredény boncolása az emberi testben, az érfal rétegeinek spontán rétegződésének feltétele, amelyben a vér bejut az újonnan képződött lumenbe. Ez pedig előfeltételt teremt az ér normálisan meglévő lumenén történő összenyomódáshoz és a benne lévő véráramlás korlátozásához, az agy bizonyos iszkémiájának következményeivel az agy bizonyos területein (stroke). Egy másik kockázat az agyi vérzés (subarachnoidális vérzés) kialakulása az aneurysmális dilatált érfal megrepedése miatt.
A belső nyaki artéria disszekciója viszonylag ritka állapot, viszont fiatalabb korban a stroke vezető oka.
A klinikai jelek és tünetek széles skálája rendkívül nehézzé teszi az időben történő diagnózist. Ez azonban kulcsfontosságúnak bizonyul a lehetséges szövődmények megelőzésében, különösen a későbbi stroke kockázatának csökkentésében.
A belső carotis artéria disszekciójának okai
Három lehetséges forgatókönyv létezik, amelyek szerint a belső nyaki artéria disszekciója történhet.
- Spontán - azaz előzetes kockázati pillanat nélkül. Ez a leggyakoribb forma, amelyben megtalálható egy bizonyos családi hajlam. A kötőszövetet érintő betegségek, pl. A Marfan-kór, az Ehlers-Danlos-szindróma, a fibromuscularis dysplasia és mások növelik ennek az állapotnak a kockázatát. Egy másik kockázati pont a hosszabb styloid növekedés jelenléte a nyak területén, ami az ér összenyomódásához vezethet a fej bizonyos helyzetében;
- Sérülés után - lehet mind zárt, mind behatoló, azaz az érfal közvetlen érintettségével. A traumatikus momentum lehet egyszerre szignifikáns (leggyakrabban motorkerékpár-baleset után) és lényegében jelentéktelen (kiropraktika a nyak területén);
- Iatrogén - például agyi angiográfia vagy egyéb manipuláció után a nyak területén.