UV és egészség
Az UV-sugarak a napfény optikai tartományának részét képezik. A biológiai hatástól függően az UV sugarakat 3 zónára osztják:
- UVA (400-315nm) - erythemás zóna.
- UVB (315-280 nm) - anti-rachita zóna.
- UVC (280-200 nm) - baktericid zóna. Ez a fajta UV-sugárzás nem éri el a föld felszínét, mert elnyeli őket a légkör. Előállításuk csak mesterséges forrásokból lehetséges, pl. fertőtlenítésre használt baktericid lámpák.

Az UV-sugarak biológiai hatásának alapja a biológiailag aktív anyagok és bomlástermékek képződése a bőrben, valamint a fehérjék pusztulása.
Az intenzív napfény hónapjaiban való hosszan tartó napsugárzás növeli az UV-sugarak következtében fellépő egészségügyi kockázatot.
Éles hatások
Erythema fotoelectrica (Erythema)
A test korlátozott területein végzett besugárzás esetén a bőr első reakciója következik be - a besugárzás után néhány órával enyhe bőrpír jelenik meg, amely ezt követően elhalványul, és néhány nap múlva teljesen eltűnik.
Súlyosabb leégés esetén a bőrön súlyos bőrpír, viszketés, fájdalom és duzzanat jelentkezik, amelyek néhány nap múlva barnává válnak. A barnulás a melanin fokozott szintézisének köszönhető, amely a test védő reakciójának megnyilvánulása.
A hosszan tartó és intenzív napozás mind a leírt bőrreakciókhoz, mind a test általános reakciójához vezet - súlyos fejfájás, láz, hányás, összeomlás. Hólyagok és fekélyek jelennek meg a bőrön.
Fotooftalmiaelectrica (Photoophthalmia)
Az UV-sugárzásnak a szemre gyakorolt akut hatása főleg szakmai környezetben jelentkezik, a biztonságos munkavégzés szabályainak megsértésével. Háztartási körülmények között az embereket hosszan tartó erős napsugárzásnak és olyan fényvisszaverő felületeknek vannak kitéve, mint a hótakaró, a tenger hullámai. A besugárzás után 2–6 órával fotokeratitis alakul ki, amely súlyos fájdalommal, idegen test érzésével, a látás csökkenésével, a világos bőrrel, könnyezéssel, fejfájással, a szemhéjak duzzadásával és vörösségével jelentkezik.