Szerotoninhiány - a beteg elme oka
Puls.bg | 2015. január 21 0
Szerotonin, a boldogság hormonjaként ismert neurotranszmitter, egyfajta kémiai anyag, amely segít átadni az impulzusokat az agynak egyik részlegről a másikra.
Hatással van a szív- és érrendszer, az izmok és az endokrin rendszer egyes szerveinek működésére is.
A neurológiai betegségek területén végzett legújabb tanulmányok egyértelműen arra a következtetésre jutnak, hogy a hormon nem megfelelő szekréciója közvetlenül befolyásolja az agytevékenységet, és számos mentális rendellenességben játszik szerepet.
A genfi UNIGE Egyetem Orvostudományi Karának tudóscsoportja által végzett új kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a felszabadulás ingadozása befolyásolhatja a düh szabályozásáért felelős agyi területet.
Ez annak a megnyilvánulásának tudható be agresszió labilisabb embereknél.
A hormon a pánikbetegség megjelenésének alapja is, általában szívdobogással és mellkasi nehézséggel, szédüléssel, izzadással, fejfájással, végtagok bizsergésével jár.
Az eredmények olyan kutatásokon alapulnak, amelyek azt mutatják, hogy az alacsonyabb szerotoninszintézis az agyban befolyásolja az agy bizonyos régióinak, nevezetesen az az érzelmi limbikus rendszer az agy (amygdala) és a homloklebeny.
A legsúlyosabb következményként a tudósok rámutatnak, hogy a neurotranszmitter meghibásodása terhesség alatt vagy kora gyermekkorban bebizonyosodik, hogy a többszörösére nő a további agybetegségek kockázata.