Sugárterápia agyi áttéteknél
Dr. R. Lazarov 1, Dr. D. Ivanova 1, Dr. I. Mikhailova 2, Dr. Z. Spasova 2, Dr. R. Borisova 1
Célja
A kiadvány célja bemutatni a különböző sugárterápiás technikák helyét, alkalmazását és hatékonyságát az agyi áttétes betegek kezelésében.
Anyag és módszerek
Az agyi áttétes betegek két fő sugárterápiás technikáját ismertetik és bemutatják. A 2009. november és 2010. december közötti időszakban 30 agyi áttétes beteget kezeltek a szófiai Tokuda Kórházban. Minden esetben teljes agy-besugárzást (WBI) végeztek összesen 30 Gy dózisig, három Gy Gy 10 frakcióra osztva, hetente ötször adva, szteroid és dehidrációs terápia egyidejű alkalmazásával.
Eredmények
Minden beteg megszakítás nélkül fejezte be a kezelést, és az előírt 30 Gy dózist kapta. Jelentős mellékhatásokat nem figyeltek meg. A betegek minimális követése 25 hét. Az átlagos várható élettartam 43 hét (3–72 hét). A neurológiai tünetek az esetek 75% -ában érintettek, a fennmaradó 25% -ban kórházi kezelésről számoltak be. A sugárkezelés során nem volt progressziós beteg.
Következtetések
A várható élettartam 2-3-szorosa a szakirodalom szerint sugárterápia nélküli betegekéhez képest okot ad arra, hogy határozottan javasoljuk ezt a kezelési módszert agyi áttétes betegeknél. Etikai okokból egyetlen kontrollcsoportot sem figyeltek meg. A neurológiai tünetekre adott válasz a teljestől a kórházi kezelésig terjed, jó tolerálhatósággal és mellékhatások nélkül. Egyedülálló betegeknél a megnövekedett koponyaűri nyomást és a kapcsolódó panaszokat gyógyszeres kezeléssel sikerült sikeresen kezelni. A szőrtelenítés jelenléte a sugárterápia végén kisebb mellékhatás, és nem zavarja a betegeket. A túlélés és a sugárterápia hatása közötti nagy különbségeket a kezelt betegek heterogenitása magyarázza a szövettan, az áttétek száma és nagysága, a korábbi műtéti kezelés és nem utolsósorban a rák agyi áttéteken kívüli kontrollja szempontjából. Ezeket a tényezőket figyelemmel kísérik, és további kutatások tárgyát képezik.
A metasztatikus agyi elváltozások a leggyakoribb koponyaűri daganatok. Jelentős hatással vannak a betegek életminőségére és túlélésére, és orvosi, társadalmi és gazdasági szempontból is komoly problémákat vetnek fel. Az agyi áttétek és az elsődleges agydaganatok aránya 10: 1 [1]. A daganatos betegek 15-40% -ánál agyi áttétek alakulnak ki [2-4]. Bulgária adatai évente körülbelül 2000 beteget mutatnak. Legtöbbjük diagnosztizálatlan marad, vagy a diagnózist a súlyos tünetek megjelenése után állapítják meg.
Az elsődleges helyek, amelyek leggyakrabban áttétet adnak az agyba, a tüdő, az emlőmirigy és a melanoma. A tüdőrákos betegeknél statisztikailag a legrövidebb időtartam van az alapbetegség diagnózisa és a másodlagos agyi elváltozások kialakulása között. A legnagyobb kockázat a kissejtes tüdőrák. Az esetek 10-15% -ában agyi áttétek alakulnak ki a kezelés során, és előfordulásuk sikeres kemo- és sugárterápia után az elsődleges fókuszban legfeljebb 2 évig 50-80%. A magas kockázat okozza a megelőző központi idegrendszeri sugárzás bevezetését ezeknél a betegeknél [5].
Célul tűztük ki, hogy összefoglaljuk és elemezzük az agyi áttétes betegek sugárkezelésének eredményeit a szófiai Tokuda Kórház Sugárterápiás Osztályán a 2009. november és 2010. december közötti időszakban, leírva és bemutatva az agyi áttétek sugárkezelésének két fő technikáját.
Anyag és módszerek
A 2009. november és 2010. december közötti időszakban 30 agyi áttétes beteget kezeltek a szófiai Tokuda Kórházban. Közülük 11 férfi és 19 nő. Az átlagos életkor 57,8 év (32 és 76 év között). A tüdőrákban 12 agyi áttétes beteg van, ebből 11 nem kissejtes, 1 pedig kissejtes. 10 beteg van áttétben emlőrákban. Más esetekben az áttétek különböző rosszindulatú daganatokból származnak. A kis betegszám miatt a túlélést nem vették figyelembe csoportok nem, életkor, szövettan és az áttétek száma szerint.