NÖVÉNYVÉDELMI KÖZLÖNY 2018. 2018. évi küzdelem megjelenéséről, fejlődéséről, módjairól és eszközeiről

Növényvédelem búza és árpa vetésénél

Búza hazánk fő gabonatermése…

A magas hozam és a minőségi gabona csak a növények betegségektől, kártevőktől és gyomoktól való védelme után lehetséges, és teljesen lehetetlen nem követni az integrált növényvédelem általános elveit, amelyek négy évvel ezelőtti kötelezőek minden mezőgazdasági termelő számára.

A búza hőigényét közepesnek, a nedvességtartalomnak közepesnek határozzák meg. De a növény nem tolerálja a magas hőmérsékletet, különösen a gabona öntésének időszakában. A nedvesség szempontjából kritikus fenofázisok a következők: rügyesedés, virágzás és szemcseméret. Az aszály ebben az időszakban a hozam hirtelen csökkenéséhez vezet.

A búza és az árpa termesztésének technológiájának összhangban kell lennie

AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM ÁLTALÁNOS ELVEI

A VETÉSI KEREKEZÉS MEGFELELÉSE - A búza igényes elődeivel szemben. A követelmények a következőkre vonatkoznak:

különféle botanikai csoportokból,
a mező korai megtisztítása, a talaj gyommentes és növényi maradványok nélküli hagyása.

A legmegfelelőbb elődök a növekvő búza borsó, bükköny, bab stb., amelyek nitrogénnel gazdagítják a talajt és korán elengedik a mezőt. Ide tartoznak a babkeverékek (fievo-zab, borsó-zab stb.), Korai burgonya stb.

A búza megtermékenyült ároknövények - kukorica, napraforgó, dohány, gyapot, cékla - után jól megnő. Hazánkban is ők a fő elődei, mert a hüvelyesekkel beültetett területek kevés.

A búza termesztésének rossz előfutára a gabonafélék - búza, rozs, árpa, zab és tritikálé.

Búza nem szabad maga után termeszteni.

A gabonafélék monokultúrája az olyan gabonákra szakosodott és táplálkozó kártevők tömeges növekedéséhez vezet, mint pl gabonafuttató, gabonafélék, vörösbúzaszúnyog, gabonacicadák, búzatripsz, gabonalégy, gabonaszár és levél darazsak stb..

A megfelelő búza-prekurzorok kiválasztása fontos része a betegség elleni védekezésnek. Az prekurzorok elsősorban a talajban és a növényi törmelékekben fennmaradó kórokozók szempontjából fontosak. Ezek tartalmazzák: fuzárium gyökérrothadás, alaprothadás és parazita elhelyezkedés, fekete gyökérrothadás.

A monokultúra az oka annak, hogy az országban többször megnőtt a terület, amelyet éves búza gyomokkal gyomláltak, például: vadzab, rókafark, tüll, pióca, rozs stb.o. kato ралица, a pincék típusai, kamilla, ragasztó, vad mák stb. A nem megfelelő vetésváltás az állandó és gyengén érzékenyek állandó elhelyezésének oka típusú hormonszerű herbicidek,

Talajművelés - a cél a növényi törmelék elpusztítása és az önvetés, mint betegségek és kártevők gazdája. Kedvező feltételek megteremtése ezen szermaradványok mineralizálódásához, valamint egyes gyomok elpusztításához. A talajművelés az elődtől, az éghajlati jellemzőktől, a talaj típusától és a művelés technológiájától függ.

Minimális kezelések és közvetlen vetés a kártevők számának növekedésének okai, mint pl búza legyek, búza tripszek, búza futó, búza bolhák és kabócák, közönséges réce stb.. Amikor a prekurzorok gabonafélék, fennáll annak a veszélye, hogy fokozódik a kártevők és betegségek támadása. A betakarítás után 20-25 cm mélyre kell szántani a területet, ez vonatkozik az egyéves búzagyomokkal erősen gyomlált területekre is.

A talajréteg megfordításakor a kártevők közül sokat mélyebben felszántanak és elpusztulnak, mások mechanikai hatások következtében elpusztulnak, másokat pedig a felszínre kerülve kedvezőtlen körülmények vagy biotikus tényezők pusztítanak el.

Erősen gyomlált területeken a szántás mélységének (18-20 cm) kell lennie, csomók képződése nélkül. A sekély vetés előtti szántást vagy 10-12 cm-es tárcsázást viszonylag gyommentes területeken vagy késői elődökön kell elvégezni.

A VETÉS OPTIMÁLIS FELTÉTELEI:

mert Észak-Bulgária az optimális vetésidők től származnak Szeptember 25-től október 15-ig;
mert Dél-Bulgária tól től 1-től 20-igoktóber;
mert a hegyalja szeptember 20. és október 10. között. A magas csírázási energiájú vetőmagok agrotechnikai szempontból történő vetése nagymértékben csökkenti a támadást gabona legyek, levéltetvek, búza bolhák és kabócák, vörös búza szúnyogok stb..

Mind a korai, mind a késői vetés okozza a betegségek erősebb megnyilvánulását. A búza elvetése az optimális idő előtt feltételeket teremt a támadásra kifejezések, gyökérrothadás, lisztharmat, szeptoria stb.. Későbbi vetéskor fennáll a fagy és a növények erős elvékonyodásának veszélye a kedvezőtlen téli körülmények miatt.

A vetés hagyományos vagy kombinált vetőgépekkel történik egyesített növények. A megfelelő sortávolság 10 és 15 cm között van, a teljes távolság pedig 12 cm.

VETÉSI ARÁNY - a magegységenkénti magmennyiség főként a fajtajellemzőktől és az agrotechnikai vetéstől kezdve a testvéresedés lehetőségeitől, a terület vetés előtti előkészítésének minőségétől függ. A jól körített terményeket kevésbé támadják meg gabona legyek, gabonaszár darazsak, káros gabona ágyi poloskák, gabona kabócák, levéltetvek stb. A levéltetvek és a kabócák a ritka és elmaradott növényeket kedvelik. A sűrű növényeket gyakrabban támadják, mint lisztharmat, rozsda, gyökérrothadás stb.

A búza vetési aránya 500 csírázó mag/m 2, árpa esetében pedig 400 csírázó mag/m 2, az optimális agrotechnikai feltételek és a jó talaj-előkészítés határain belül. Késői vetés és a betakarítás utáni maradványok nagy tömegű területeken történő vetés esetén ajánlatos az arány 20% -kal növelni.