Milyen halakat eszünk - Társadalom
6632
- A+
- A−
A szakemberek és táplálkozási szakemberek egyik legjobban ajánlott étele az asztalunkhoz a hal. De mint az utóbbi években sok termék, úgy ez is többnyire importált. A bulgáriai piacon található halak és tenger gyümölcseinek csupán 32% -a bolgár eredetű. A fennmaradó 68 százalékot hűtve vagy fagyasztva szállítják a világ más országaiból - írja a Monitor.
Leggyakrabban a haltermékek Norvégiából, Izlandról, Görögországból és Törökországból érkeznek Bulgáriába, de egy újabb tanulmány szerint más országokból is érkeznek behozatalok, például Argentínából, Kínából és Vietnamból. A rombuszhal, a spratt, a kajak és a márna, valamint az édesvízi ponty, az ezüst ponty, a pisztráng, a harcsa és a sulka kivételével a halak nagy részét elsősorban Görögországból, Törökországból és Norvégiából importálják.
A lómakréla, a tengeri keszeg és a sügér déli szomszédainktól származik, a szürke tőkehal és a makréla pedig - főként Norvégiából. A lazac Lettországból és Skandináviából is származik, és egzotikus pangasiuszokat importálunk a távoli Vietnamból. Görögországból tintahalat és polipot kapunk. A Földközi-tenger ugyanis sokkal gazdagabb halakban, mint a Fekete-tenger.
"Ha összehasonlítja az 50-es, 70-es és 90-es évek fogásait, akkor látni fogja, hogy hazánkban a halak valóban csökkennek. Ennek számos oka van, de leginkább a migrációs útvonalak és az éghajlat változása. Esők, meleg tél, a szél, az áramok ereje, még a napfény is befolyásolja a halakat és táplálékukat. Minden összefügg, ezért hívják ökoszisztémának "- magyarázta Violin Raykov docens, a Várnai Ókológiai Intézet munkatársa.
A vándorlás azonban fajonként eltérő. A hal útja főleg a török tengerparton halad. A szardella például Anatólia területén halad át, a tenyésztés során egy kis rész eléri a partjainkat.
A makréla vándorlási útvonalának része a Márvány-tenger. A parttól különböző távolságokon vándorol is. A kis fattyúmakréla néha táplálékként a folyók torkolatába is belép.