Farmakoterápia szoptatás alatt
Az anya előnyei a szoptatással szemben
Csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát
Szoptató nőknél az emlőrák kialakulásának kockázata 25% -kal csökken. Érdekes megjegyezni azt is, hogy az emlőrák kockázata a szoptatás teljes időtartamával egyenesen csökken. Azaz minél hosszabb ideig szoptat egy anya, annál alacsonyabb az emlőrák kialakulásának kockázata.
Csökkenti a méh- és petefészekrák kialakulásának kockázatát
A szoptató anyáknál a méh- és petefészekrák kialakulásának alacsonyabb kockázatának egyik oka az a tény, hogy az ösztrogénszint lényegesen alacsonyabb a szoptatás alatt. Minél alacsonyabb az ösztrogén szintje, annál kevésbé stimulálják a méhet és a petefészket, és annál kisebb a rákos sejtek kialakulásának kockázata.
Csökkenti az oszteoporózis kialakulásának kockázatát
A nem szoptató anyáknál négyszer nagyobb az esélye a csontritkulás kialakulására, mint a szoptató anyáknak. A menopauzás években hajlamosabbak a combcsonttörésekre is.
Megakadályozza a terhességet
Tanulmányok szerint a fogamzásgátlás biztonsága meghaladja a 98% -ot az exkluzív szoptatásban a születés utáni első 6 hónapban.
Segít a születés utáni gyorsabb fogyásban
A szoptató anyáknál a csípő kerülete lényegesen nagyobb és gyorsabb változásokat mutat, és a születés után egy hónappal több zsírvesztés következik be, összehasonlítva a mesterséges táplálkozásra támaszkodó anyákkal. Ezenkívül a szoptató anyák nagyobb valószínűséggel térnek vissza a terhesség előtt.
Segíti a méh gyorsabb összehúzódását a születés után
A szoptatás segít felgyorsítani az anya alakjának helyreállítását, és annak a ténynek köszönhető, hogy a tej szekréciójának folyamata a méh összehúzódásához vezet a terhesség előtti állapotához (terhesség alatt a méh közel 20-szor növekszik). Ismeretes, hogy egy nem szoptató nő méhe soha nem tér vissza teljesen eredeti méretéhez, mint a terhesség előtt. Mindig nagyítva marad.
Jótékonyan befolyásolja a szoptató anyák mentális állapotát és emeli a hangulatukat.
A szoptatás nemcsak az alakra, hanem az anya mentális állapotára is jótékony hatással van. Tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptató nők lényegesen kevésbé esnek szülés utáni depresszióba, szorongásba vagy rossz hangulatba, mint a nem szoptató nők.
Időt és pénzt takaríthat meg.
Megállapítást nyert, hogy a szoptatás időt és költségeket takarít meg a tápszerek és az etetési segédanyagok számára.
A szoptatás rendkívül jótékony hatással van a szoptató nő szívének egészségére.
A szoptatás erősíti a szívet, szabályozza a vérnyomást, sőt rendkívül jó hatással van a szív- és érrendszeri rendellenességekkel küzdő anyákra. Kimutatták, hogy a menopauzás nőknél, akik 12 hónapnál hosszabb ideig szoptatták gyermekeiket, 10% -kal kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye. (3)
A szoptatás előnyei az újszülött számára
A szoptatás nemcsak az újszülött létfontosságú szükségleteinek kielégítését szolgálja a születés első napjaiban és hónapjaiban, hanem fontos a gyermek méhen kívüli folytonossága szempontjából is. Így az anya és a baba teste egy, és csak a csecsemő elválasztása képes elválasztani őket. Freud úgy vélte, hogy a szoptatás a szájüreg kielégítése, amely aktiválja az emésztési funkciót, de a mentális apparátus felépítésén és a gyermek gondolkodási képességén alapul. Szag, hang, tekintet, ritmus alapján ismeri fel, ezért ugyanaz a személy kitartása, aki táplálja és gondozza őt, a baba belső biztonságot és biztonságot érez az anyával való kapcsolatban. Ezért a szoptatás nem csupán étel adás, hanem a biztonság és a béke érzése a csecsemő számára. Az anyatej is immunmodulátor, mivel építi a gyermek immunitását. A mell emellett olyan aromás tényezőket is kibocsát, amelyek kommunikációs funkcióval bírnak az anya és a baba között. Ezek a szaglási kapcsolatok a perinatális periódusra nyúlnak vissza, mivel úgy gondolják, hogy az amiotikus folyadéknak olyan szaga van, amelyet a csecsemő az anyaméhben megszokott.
Régóta bebizonyosodott, hogy a mesterséges emberi tejpótlót használó újszülötteknél több betegség alakul ki, mint a természetes úton szoptatott újszülötteknél.
Megállapították, hogy az Egyesült Államokban mind a fekete, mind a fehér csecsemőknél, akik mesterséges emberi tejpótlókat kapnak, az első életévben magasabb a halálozási arány, mint a természetes étrendet folytató csecsemőknél.
Másrészt, bár a mesterséges tej valószínû, hogy különbözõ okokból és elõállításának/tárolásának különbözõ szakaszaiban nem fertõzik patogén noxával, ennek a mesterséges tejnek nincs ugyanolyan pozitív immunológiai hatása, mint az anyatejnek. Ezenkívül a mesterséges tej olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek nem fiziológiásak az újszülött számára, és/vagy felismerhetők idegen anyagként a baba testében.