Csomó kalória - Vitaminok
Szőlő: (100 g) 95% szénhidrátot, 4% fehérjét, 1% zsírt és 69 kcal tartalmaz.
A szőlő gazdag A-, C- és E-vitaminban, foszfort, magnéziumot és kalciumot tartalmaz. A szőlő latin neve "vitis vinifera". A szőlőfélék családjába tartozó Vitis nemzetség, a szőlőn növő szőlő és a lombhullató szőlő a legrégebben termesztett gyümölcsfajok közé tartozik. Nedvesen vagy szárazon fogyasztható. Bár minden színével és változatosságával magas egészségügyi előnyöket kínál, valódi gyógyító forrásként ismert, erős antioxidáns tulajdonságokkal. Míg a magban lévő kvercetin támogatja a vértermelést, a héjban található resveratrol anyag védő hatású a rák ellen. Pozitív hatással van a szív egészségére, a migrén kezelésére és a bőrápolásra is. Bár emeli a vércukorszintet, a gyümölcs magjai segítenek megelőzni a cukorbetegségben előforduló szembetegségeket.
A megközelítőleg 15.000 fajú szőlő az élet számos területén megtalálható. Mivel friss gyümölcsként fogyasztják, gyakran előnyben részesítik magjait, levét és száraz formáját. Ecetben, sörbetben, kompótban, melaszban és borászatban is használják.
Milyen előnyei vannak a szőlőnek?
A szőlő, mint évszázadok óta elfogyasztott gyümölcs titka az emberi egészség számos előnyéből fakad. A szőlő, amelyet hatékonyan használnak az agy, a szív, a bőr, a csontok, a szem és a fogak egészségére, egyike azoknak a betegségeknek, amelyek gyógyíthatják a rákot, az Alzheimer-kórt, a legyengült immunrendszer miatt kialakuló krónikus betegségeket, emésztési problémákat, migrént és asztmát.
Azoknak, akik csökkenteni akarják a szívroham kockázatát, gyakran tanácsos szőlőt fogyasztani. Az ajánlás valódi oka a szőlőben található erős antioxidáns. Ennek az értékes gyümölcsnek köszönhetően, amely kétféle antioxidánst tartalmaz, amelyek resveratrol és kvercetin néven ismertek, lehetővé válik a méreganyagok eltávolítása a vérből. A rák elleni védelem a szőlőt is más helyre helyezi a gyümölcsök között. Ez a hírnév annak köszönhető, hogy a szervezet megtisztul a káros méreganyagoktól és a szabad gyököktől.
A szőlőnek nevezett másik betegség az Alzheimer-kór, amely manapság gyakori. A témával kapcsolatos kutatások általános eredménye az, hogy a szőlő polifenolban és rezveratrolban lévő anyagok csökkentik az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél megfigyelt amiloid-béta peptid arányokat. Ez rámutat a szőlő erejére, amely javítja az agy egészségét és lelassítja az esetleges idegi betegségeket. Javasoljuk, hogy a nap elején szőlőlevet igyon anélkül, hogy vizet adna hozzá a migrénes fájdalomtól.
A szőlő előnyei nem korlátozódnak erre. Mivel nagy mennyiségű C- és E-vitamint tartalmaz, hidratálja a bőrt és ragyogást kölcsönöz a bőrnek. Azok az emberek, akik gondoskodnak a szőlő rendszeres fogyasztásáról a nyári hónapokban, előnyben vannak a bőr nedvesség egyensúlya szempontjából. Megfelelő mennyiségben fogyasztva előnyös az asztmás betegek számára, ha növeli a tüdő nedvességtartalmát. Ha a gyümölcsökben lévő glutént és zeaxantint szőlőleként fogyasztják, ez feltárja a szem egészségének védő tulajdonságait. Különösen a vörös szőlőmag hasznos a fogszuvasodás megelőzésében. A szőlő ajánlása azok számára, akiknek problémái vannak a székrekedéssel, a cukor, a szerves savak és a gyermekbénulás elleni anyagok.
A szőlő története
Kr. E. Történelem Kis-Ázsia az a régió, amely magában foglalja a Kaukázust, ideértve Anatóliát, amely 5000 óta a szőlő szülőhelye. Pletykák szerint a szőlő története évszázadokra nyúlik vissza. Ezek közül a legelterjedtebb a pletyka, amely elmondja, hogy Anatólia északkeleti részén először találkoztak a szőlővel.
Egy másik mítosz Noé prófétáról és egyik kecskéjéről szól. Azt mondják, hogy Noé próféta észrevette a szőlőt, amikor meglátta, hogy kecskéje, amely a közeli szőlőből lógott szőlőt evett, részeg volt, miközben egy nap ismét a kecskéit legeltette. Egy másik meggyőződés szerint, amikor Noé próféta szőlőpalántákat ültetett, oroszlánvérrel öntözte a palántákat. Ennek oka az, hogy így azoknak az ötletei kerülnek hatalomra, akik a gyümölcslevüket az ágakon lógó szőlő összenyomásával igyák.
A szőlő történetének magyarázata közben lehetetlen a szőlőtermesztésről nem is beszélni. Stb. ÉK-ban Anatóliában. A hettiták az első civilizációként, amely szőlőből bort készített, a szőlőtermesztés az 1940-es években kezdődött. A szőlőtermesztésben és a borászatban említett egyéb civilizációk Bizánc és Róma. Az oszmán időszakban kezdték használni szőlő, must és melasz előállítására.