Csökkent hallás és zaj az egyik fülben
A hallási percepció csökkenésének okai sokfélék lehetnek, de ha további tünetek, például fülzúgás és bizonyos koordinációs rendellenességek adódnak, a vestibularis schwannoma diagnózisát is gyanítják.
A vestibularis schwannoma, más néven stomaacoustikus ideg neurinoma, eredendően jóindulatú képződés, következtében túlnövekedése az ún Schwann sejtek, kiépítve az érintett ideg mielinhüvelyét. Jóindulatú fejlõdése ellenére azonban fokozatos növekedése ahhoz vezethet a környező agyi struktúrák összenyomódása és potenciálisan veszélyes szövődményeket okozhatnak.
Mely embereket érinti a betegség?
A betegség előfordulása átlagosan körülbelül 0,7-1,0/100 ezer ember. Általában az embereket érinti 30-60 éves korig. A fejlett technológiák korában a véletlenül felfedezett vestináris ideg neurinómái, az ún esetleges törések.
A legtöbb esetben nincs olyan megalapozott prediktor, amely megmagyarázná a neurinoma kialakulását. Csak a jelentése ionizáló sugárzás. Ismert a 2. típusú neurofibromatosis, amelyben a betegség egyéb jellegzetes megnyilvánulásai mellett a vestibularis schwannomák kétoldalú képződése detektálható. Világosan bemutatja azt a genetikai tényezőt, amely a 22. kromoszómán található tumorszuppresszor gén hibájához kapcsolódik.
Hogyan terjed a vestibularis schwannoma?
A vestibularis ideg mind a halló, mind a vestibularis készülék rostjait tartalmazza a belső fülben. Ennek az idegnek a burkolatát alkotó Schwann-sejtek túlszaporodása az idegrostok, leggyakrabban a hallóanalizátor összenyomódásához vezet, ezért a halláskárosodás a betegség legfőbb tünete. A másik mechanizmus, amellyel a neuroma károsítja a hallást, az, hogy összenyomja az artériát, amely vért juttat a belső fülbe.
A daganat tömegének növekedésével egy része a belső hallójáraton, az ún pontocerebelláris szög. Mások szomszédos rostjai koponyaidegek, összenyomásukat és ennek megfelelő károsodásokat okozhat. Ezt a szövődményt gyakran megfigyelik a tumor tömegének 4 cm feletti növekedésével.