Betörött karú beteg Az ortopéd és felesége teljes erőből megragadtak, és elszakították a kórházamat
Az eset miatt Dobrinka Dzhorgova töréssel és fillér nélkül fogadta az ünnepeket
-
Szamokov, Bulgária január 07. 2015, 10:23 18350 0 hozzászólást olvas

Dobrinka Dzhorgova
Dr. Rumen Bonchev
Kérte Diana Boncheva adminisztrátort, hogy javítsa ki a Nemzeti Szociális Biztonsági Intézet által bejegyzett kórházban elkövetett hibáját. Ez a hiba egy hónapig kártérítés nélkül hagyta az áldozatot, és törött karral, egy fillér nélkül köszöntötte az ünnepeket. A hiba kijavítása helyett Boncseva majdnem újabb testi sérülést okozott Djorgovának. A szegény nőnek a rendőrséget kellett segítségül hívnia.
"Szeretném megosztani veletek a történetemet. Naponta tapossák egy hétköznapi ember, a Bolgár Köztársaság állampolgárának történetét, akit mélységesen megdöbbent az a mód, ahogyan egyes bulgáriai orvosok bánnak a pácienseikkel, és az állampolgárok joga, hogy kifejezzék polgári álláspontjukat.
2014. december 30-án, az új év előestéjén mély keserűséggel osztom meg veletek, mi történt velem. De előtte elmondok egy kis hátteret. 2014. október 18-án a bal karom törésével kerültem be a szamokovi kórházba, amelynek során 35 naptári napos betegszabadságot kaptam. Eddig jó. Mivel a kapott trauma súlyos volt, folytatnom kellett a kezelést. Új 30 napos betegszabadságot állítottak ki. És eddig nagyon jó. De mindez nyilvánvaló.
Egy hónappal azután, hogy benyújtották a második táppénzt az Országos Társadalombiztosítási Intézethez, egy hiba miatt visszaadták nekem. A visszaküldött betegszabadsággal ellátott levelet munkáltatómnak küldték el. És eddig nagyon jó. Tájékoztattam azt az orvost, aki 2014. december 29-én kiadta a betegállományt, és csalódásomat fejeztem ki azzal kapcsolatban, hogy pénz nélkül maradtam az ünnepekre, amit durva bánásmód követett a betegszabadságot kiadó alkalmazott részéről. Az volt a szava, hogy nem követhetett el hibát, és a betegszabadság igazolást az LKK állította ki, és arra kért, hogy vigyem be neki személyesen.
Ugyanazon a napon Szófiába kellett utaznom, bár jelenleg kórházi otthon vagyok, mert akkor a szüleimmel voltam Govedartsi faluban. Erőfeszítéseim és a betegszabadság ugyanazon a napon kora délután (14.30) történő elhozása ellenére soha nem találtam senkit a kórház irodájában, annak ellenére, hogy 17.00-ig meghirdetett munkaidő volt. Elmentem, nem volt mit tenni. Másnap, 2014. december 30-án abban a reményben, hogy kijavítják a betegszabadságomat, ismét elmentem a betegszabadságot kiállító hölgyhöz.