AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 9436EC IRÁNYELVE (1994. június 30.)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 94/36/EK IRÁNYELVE (1994. június 30.)
élelmiszerekben használt színezékek számára
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. Cikkére,
Tekintettel az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére annak,
Tekintettel a Bizottság javaslatára 2,
Tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 3,
A Szerződés 189b. Cikkében megállapított eljárásnak megfelelően 4,
Mivel az élelmiszer-színezékek használatának feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségek akadályozzák az élelmiszerek szabad mozgását; mivel ez feltételeket teremthet a tisztességtelen verseny számára;
mivel ezen élelmiszer-adalékanyagok és felhasználási feltételeik szabályozásának fő szempontjának a fogyasztó védelme és tájékoztatása kell, hogy legyen;
Mivel egy élelmiszer-adalékanyag csak akkor használható, ha bebizonyosodott, hogy alkalmazása technológiailag szükséges és nem károsítja az egészséget;
Mivel a színezékeket a feldolgozás, tárolás, csomagolás és forgalmazás során elszíneződött élelmiszerek eredeti megjelenésének helyreállítására használják, ezáltal esztétikai megjelenésük károsodhat;
Mivel a színezékeket arra használják, hogy az ételeket vonzóbbá tegyék a megjelenésükben, és hogy segítsenek azonosítani az egyes élelmiszerekhez általában társított aromákat, valamint az általában színtelen ételeket;
Mivel a 91/497/EGK irányelv [5] és különösen annak I. melléklete XI. Fejezetének követelményeivel összhangban a hatósági állatorvos felelősségére a hús alkalmasságának jelölésére szolgáló színezékeket fel kell venni;
Mivel csak az ezen irányelv által engedélyezett színezékeket szabad felhasználni a tojások díszítő színezéséhez vagy a tojások bélyegzéséhez, az 1274/91/EGK rendeletben [6] előírtak szerint.,
Mivel a színezékeket az élelmiszerekben már meglévő színek javítására használják;
Mivel általánosan elfogadott, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek és bizonyos egyéb vágott élelmiszerek nem tartalmazhatnak élelmiszer-adalékanyagokat;
Mivel az adalékanyagokra vonatkozó legfrissebb tudományos és toxikológiai információk alapján némelyiket csak bizonyos élelmiszerekre és bizonyos felhasználási feltételek mellett szabad engedélyezni;
Mivel szigorú szabályokat kell meghatározni az élelmiszer-adalékanyagok csecsemők és kisgyermekek számára történő felhasználására;
Mivel az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottsággal konzultációt folytattak olyan anyagokról, amelyekre eddig nem vonatkoztak a közösségi rendelkezések;
Mivel annak eldöntésekor, hogy egy adott élelmiszer az élelmiszerek valamelyik kategóriájába tartozik-e, kívánatos az Élelmiszerügyi Állandó Bizottsággal folytatott konzultáció eljárását követni;
Mivel ez az irányelv részben felváltja az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználható színezékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1962. október 23-i tanácsi irányelvet [7];
Mivel a 89/107/EGK irányelv 11. cikkében megállapított eljárással összhangban javaslatot tesznek a színezékek tisztaságára vonatkozó meglévő kritériumok és az új specifikáció módosítására azok esetében, amelyekre nem vonatkoznak tisztasági követelmények;
Mivel a fogyasztók védelme érdekében a Közösségnek ösztönöznie kell az élelmiszerekben használt színezékek emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásainak kutatását (beleértve a kumulatív és szinergikus jellegűeket is), különös tekintettel azokra, amelyek biztonsága megkérdőjelezhető;.
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
(1) Ez az irányelv egy egyedi irányelv, amely a 89/107/EGK irányelv 3. cikke értelmében vett részletes irányelv részét képezi.
(2) Ezen irányelv alkalmazásában a "színezékek" olyan anyagok, amelyek hozzáadják vagy helyreállítják az élelmiszer színét, és tartalmaznak természetes élelmiszer-összetevőket és természetes forrásokat, amelyeket általában nem fogyasztanak élelmiszerként, és amelyeket általában nem használnak jellegzetes élelmiszer-összetevőként.
Ezen irányelv alkalmazásában színezőanyagok az élelmiszerekből és más természetes kiindulási anyagokból előállított készítmények, amelyeket fizikai és/vagy kémiai extrakcióval nyernek, és amely az élelmiszerek vagy az ízesítőanyagok tekintetében szelektív extrakcióhoz vezet.
(3) Ezen irányelv alkalmazásában azonban a következő anyagok nem tekinthetők színezékeknek:
- élelmiszerek, szárított vagy koncentrált formában, valamint aromaanyagok, például aromájú, ízesítő vagy táplálkozási tulajdonságaik miatt, beleértve a másodlagos színező hatást is, összetett élelmiszerek, például paprika, kurkumin és sáfrány gyártása során.
- Az ehetetlen élelmiszer külsejének színezésére használt színek, pl. Sajt- és kolbászbél és -bél.
(1) Élelmiszerekben csak az I. mellékletben felsorolt anyagok használhatók színezékként.
(2) A színezékeket csak a III., IV. És V. mellékletben felsorolt termékekben szabad felhasználni, az ott meghatározott feltételekkel; színezékeket lehet használni ugyanezekben az élelmiszerekben, ha azokat a 89/398/EGK irányelvvel 6 összhangban meghatározott felhasználásra szánják. .
(3) A színezékek nem használhatók fel a II. Mellékletben felsorolt élelmiszerekben, kivéve, ha a III., IV. Vagy V. melléklet kifejezetten előírja.
4. A csak meghatározott felhasználásra engedélyezett színezékeket a IV. Melléklet sorolja fel.
5. Az élelmiszerekben általában megengedett színezékeket és az ilyen felhasználás feltételeit az V. melléklet sorolja fel.
6. A mellékletekben meghatározott maximális szintek:
- utaljon a használati utasítás szerint elkészített készételekre,
- utaljon a színezőanyagban lévő színezőanyag mennyiségére.
(7) Ezen irányelv mellékleteiben a „quantum satis” azt jelenti, hogy nem határoztak meg maximális szintet. A színezőanyagokat azonban a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően olyan mennyiségben kell felhasználni, amely nem haladja meg a tervezett cél eléréséhez szükséges mértéket, és feltéve, hogy nem vezetik félre a fogyasztót.