Alek Popov Ha a radikális változás ára polgárháború, akkor nem éri meg
A korrupció elleni harc a saját mentalitásunk elleni küzdelem - nem lehetünk hollandok. Nincs is rá szükség - mondja az író
"Misszió London 2" - mi az EU-ban, identitásunk, migránsok, demográfiai válság, elnökválasztás és egzotikus szerelmi történet a különböző kultúrákból származó emberek között
A bolgár politikai színtér csak abszurd helyzetek karneváli helyszínéül szolgál
- Mutri, szállj ki! "Korona, szar!"
Mi ez a szatíra, ami senkit sem irritál? Ezzel vége lenne a humornak!
Nincs undorítóbb, mint a tömeg megcsúfolása az egyén felett
- A "Mission London" - a kritikusok szerint a legszórakoztatóbb bolgár regény, 16 külföldi kiadással, és az ez alapján készült film - az elmúlt 30 év legnézettebbje, átdolgozásra került és megkapta a hetedik kiadást. Miért döntött így, Popov úr?
- Ez nem éppen átdolgozás. Időről időre kimerül a forgalom, és új kiadásokat kell készíteni. Ez egy jó alkalom a szöveghez való visszatérésre, kritikus szemmel való megvizsgálásra, ide-oda érintésre, ha szükséges. A szöveg olyan, mint a szintek - mindig van mit gyomlálni, bármit is mondanak az írók. Talán ez a varázsa? Hogy nem tökéletes. Egyébként nem hajtottam végre strukturális változtatásokat, ha megkérdezi. A legtöbb ember csak a filmet látta, és a regénnyel való találkozás remélem, kellemesen meglepi őket, mivel egészen más. Régóta nem olvastam
vége különösen
meghökkent. Teljesen
Nagyon érdekel, hogy a fiatalabbak hogyan fogják felfogni. Akkor számomra meglehetősen ironikus-abszurd volt, de most valaki komolyan vette. Minden generációnak más és más az olvasása.
- Ami a missziót Londonban nyugaton nagyon egyenletesvé teszi?
- Inkább azt mondom, hogy "Bulgárián kívül". A "nyugaton" kifejezés ízét a tapasztalatlan szocializmus jellemzi. Valójában a Mission London küldetése éppen e sztereotípiák lebontása. Tehát Bulgárián kívül a könyvet ugyanazokból az okokból olvassák, mint nálunk. Ez vicces! Nagyon élénken és szabadon is írják, ami ma már ritkaság.
egyfajta öncenzúra, amitől a múltban leginkább a társadalmi blokk szerzői szenvedtek. Korábban aggódó arckifejezéssel kérdezték tőlem, aggódtam-e attól, hogy megbánthatok valakit. Várj egy percet. Mi ez a szatíra, ami senkit sem irritál? Ezzel vége lenne a humornak, ahogy ismerjük, és a jó ízlés iránti gondoskodásnak álcázott steril korszak kezdete lenne.
- Úgy hírlik, hogy a Mission London folytatását írja, amelyet feleségével talált ki a tengerparton. Mesélj róla.
- Pontosabban megpróbáltunk folytatást előállítani, de kiderült, hogy ez egy külön történet, amelyet jelenleg fejlesztek. Műfajként és hangzásként közel áll a "Mission London" -hoz, de feltárja azokat az új ideológiai attitűdöket, amelyek Bulgária EU-csatlakozása óta kialakultak. Az egyik legparadoxikusabb hatás szerintem a nemzeti populizmus térnyerése volt. Ez nem egyedi trend. Kelet-Európában politikusok és média sarlatánok ragaszkodtak a nemzeti mitológiához és a kitalált hagyományokhoz. A származás, az identitás és a gyökerek kérdései egyre inkább uralják a nyilvános vitát, a demográfiai válság és a migránsok inváziójától való félelem pedig súlyosbítja a közönséges ember egzisztenciális aggályait. Általánosságban ezek a témák új könyvemben, amelyek ellen egy csomó más dolog történik, köztük az elnökválasztás és egy meglehetősen egzotikus szerelmi történet.
- Sikeres produkciót készített a Palaveevi nővérekből Plovdivban és májusban Szófiában. Mi történt a filmadaptációval?
- A produkció valóban sikeres volt, a színészeket pedig nagyon izgatta a kialakult légkör. Számos olyan anyag jelent meg, amelyek nagyon pontosan felismerték ennek a műsornak a jelentőségét. Farsang
elbúcsúzni a démonoktól
a közelmúltból
Búcsú gyűlölet és bosszú nélkül, de nosztalgia és felesleges illúziók nélkül is - a nevetés tisztító erején keresztül. Élénkebb nyilvános megbeszélésre számítottam, de hazánkban ezt a témát még mindig teljesen elragadják az ideológiai sztereotípiák. Egy ilyen mű átvilágítása bátorságot igényel. Kényelmes fekete-fehér közhelyekkel áll szemben, ezért találkozik az ellenállással. Nyilvánvalóan több szabad gondolkodási idő fog várni. Nos, legalább senki nem akadályozhatja meg abban, hogy a könyveit jónak látja.
- Idén két könyve jelent meg spanyol fordításban: A Palaveevi nővérek és A fekete doboz. Hogyan fogadták őket az olvasók?
- A "Palaveevi nővérek a történelem viharában" című regény csak két hete jelent meg, így még nincsenek visszajelzéseim. Gondolom, a spanyol polgárháború öröksége és a gerilla mozgalmak gazdag története Latin-Amerikában érdekesvé teszi a könyvet az olvasók számára a világ ezen részén. Ilyen történet történhet Peruban, Kubában és Bolíviában. Várom az első értékeléseket. A fekete doboz március végén jelent meg, a madridi premiert meghiúsító járvány közepette. Számomra meglepő volt, hogy a rendkívüli körülmények ellenére a média megtalálta az időt és helyet a könyv ismertetésére. Lehet, hogy az a tény, hogy az első fejezetben a főszereplőt blokkolják a repülőgépen annak gyanúja miatt, hogy a fedélzeten fertőzés van, felgyújtotta az érdeklődés szikráját? És talán éppen ilyen pillanatokban kezdik az emberek értékelni a lenyűgöző történeteket, amelyek komoly témákkal foglalkoznak, egészséges humorral. Ez mindig reményt kelt. Mindkét könyvet Victoria Lefterova és Enrique Maldonado fordítja. Kiváló fordítási tandem!