A tudósok tanulmányozzák a szintetikus biológia lehetőségeit és kockázatait
Hozzáférési eszközök a fogyatékkal élők számára
Eszközök az oldalon
- Aktuális nyelv bg
- cs
- Igen
- de
- et
- el
- hu
- es
- fr
- azt
- lv
- lt
- HU
- mt
- nl
- pl
- pt
- ro
- sk
- ábra
- fi
- Minden
- óra
- Európai Bizottság
- Közegészségügy
- Hírlevél
- 143
Hírlevél: Különkiadás - Tudományos bizottságok
Health-EU - e-newsletter 144 - A figyelem középpontjában
Theo Vermeir, az Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet Anyag- és Termékbiztonsági Központjának nanotechnológia, egészségvédelem és biztonság vezetője
Az NKVINZR, az NKRZOS és az NKBP véleménye a szintetikus biológiáról
A szintetikus biológia fontos termékei, mint például az élesztőben szintetizált artemisinin és a szacharidokból előállított, biológiailag lebontható műanyagok, már forgalomban vannak. A szintetikus biológia jelentős mértékben hozzájárulhat az orvostudomány, az anyagok, a kémia, az élelmiszer, a táplálkozás, az energia, a fenntarthatóság, a hulladékgazdálkodás és a biztonság fejlődéséhez. Ugyanakkor, mint sok új és feltörekvő technológia esetében, vannak viták, amelyek heves vitákhoz vezetnek a szintetikus biológia társadalomhoz való hozzájárulásának lehetőségeiről és az ezzel járó kockázatokról.
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (COP 12) részes feleinek konferenciájának tizenkettedik ülését 2014. október 6. és 17. között tartották Pyeongchangban, a Koreai Köztársaságban. A szintetikus biológiával foglalkozó külön megbeszélésen a feleket arra kérték, hogy "óvatosan járjanak el, amikor intézkedéseket tesznek a biológiai sokféleség jelentős csökkenésének vagy elvesztésének fenyegetésére reagálva, amelyet a szintetikus biológia eredményeként létrejött szervezetek, alkotóelemek és termékek jelentenek". A konferencián a Feleket arra ösztönözték, hogy csak a megfelelő kockázatértékelések elvégzése után hagyják jóvá a szintetikus biológia termékeinek minősülő szervezetek terepi kísérleteit. Ez az ajánlás fontos cél volt, amelyet az EU el akart érni, mivel biztosítja az egyensúlyt a szintetikus biológia lehetőségei és az óvatosság igénye között ebben a kérdésben. Az EU kiegyensúlyozott álláspontot képvisel és fontos tudományos hozzájárulást tett a meghatározások kialakításához tudományos bizottságai - az újonnan felmerülő és azonosított új egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR), az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága - előzetes közös véleményével. Fogyasztói biztonság (SCCP).
Ez a tudományos bizottságok által 2014. szeptember 26-án elfogadott első vélemény megválaszolta az Európai Bizottság kérdéseit a szintetikus biológia hatályáról és meghatározásáról. 2014. december végén az Európai Bizottság tudományos bizottságai közzétették a második vélemény tervezetét arról, hogy a meglévő kockázatértékelési módszerek alkalmazhatók-e a szintetikus biológiára. 2015 elején ezt egy harmadik vélemény követi a kockázatértékelés területén végzett kutatási prioritásokról. Ez a három vélemény, amelyet egy 20, Európából és az Egyesült Államokból álló szakértőből álló interdiszciplináris munkacsoport készített, jelentősen hozzájárulhat a szintetikus biológiai politika európai és globális szintű fejlődéséhez. Bár a szintetikus biológiával kapcsolatos biztonsági kérdések fontosak, a megbízás kizárólag a biztonságra vonatkozik, ezért a három vélemény egyike sem foglalkozik biztonsági kérdésekkel.
Ennek a definíciónak az az előnye, hogy nem zárja ki az elmúlt 40 évben a genetikai módosítással kapcsolatban kidolgozott számos kapcsolódó kockázatértékelést és biztonsági irányelvet. Ezenkívül a jelenlegi meghatározás összhangban van a genetikai módosítási technológiákra jellemző gyors fejlődéssel, mint fontos árnyalattal, amely alátámasztja a kockázatértékelési módszerek folyamatos frissítésének szükségességét, amellyel a II. Vélemény foglalkozik. Jelenleg két, a szintetikus biológia kapcsán gyakran emlegetett kutatási terület van kizárva a definícióból - a biotudomány (az élő szervezetek alkotóelemeiből készült élettelen nanoanyagok) és a protocellás kutatás (az élő szervezetek élettelen anyagokból történő szintetizálására irányuló erőfeszítések), mivel mindez még nem történt meg élő rendszerek létrehozásához vezetett. A biológiai tudomány és a protocellás kutatás azonban egyszer élő szervezetek létrejöttéhez vezethet, ezért ezeket a kockázatértékelési módszertanról szóló második véleményben figyelembe veszik.