A disszertáció megírása és megvédése

A doktornak az oktatási és tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges tudományos vagy tudományos eredményeket kell tartalmaznia, amelyek eredeti hozzájárulást jelentenek a tudományhoz. A dolgozatnak bizonyítania kell, hogy a vizsgázó elmélyült elméleti ismeretekkel rendelkezik a vonatkozó szakterületről és képességekkel rendelkezik az önálló kutatáshoz. A disszertáció egy bizonyos tudományos vagy tudományosan alkalmazott probléma komplex és átfogó tisztázására irányul. Dolgozatként nem mutatható be mechanikusan kombinált többirányú kutatás.

A dolgozat a doktori tanulmányok keretében kerül kidolgozásra nappali vagy részmunkaidős formában, vagy önálló előkészítéssel rendelkező doktori tanulmányként, amelynek tartalmaznia kell kutatási és oktatási részt.

Az értekezésben szereplő kutatási eredményeket legalább két tudományos folyóiratban megjelent publikációban (nyomtatott vagy publikálásra elfogadott, utóbbit a szerkesztő vagy a kiadó által igazolt dokumentumban) kell tükrözni, és legalább egy publikációban a jelölt a vezető szerző. A 2010. december 31. után kezdődő doktori tanulmányok esetében kötelező, hogy legalább egy publikációt nyomtassanak vagy fogadjanak el egy impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban.

A doktori hallgatónak a doktori tanulmányi formába lépéskor be kell nyújtania témavezetőjéhez és tanszéktanácsához a munka témájára vonatkozó jegyzetekkel ellátott pályázatot. A jegyzetekkel ellátott alkalmazás tartalmazza a kért téma rövid indoklását, 1 standard oldalt, a munka kitűzött céljaival és célkitűzéseivel, valamint a témával kapcsolatos alapvető bibliográfiát. A doktori periódus kezdetétől számított hat hónapon belül a doktorandusznak, a kutatás témavezetőjének és a tanszéknek motivált javaslatot kell tennie a témáról, valamint a dolgozat és az egyéni tanterv fő irányairól az adott kari tanács előtt.

A doktori hallgatónak az értekezés tanszéki megbeszélésre történő benyújtásakor a következő ismereteket és készségeket kell bemutatnia a szövegében:

Megfogalmazni és felépíteni egy logikai tézist;
A meglévő szakirodalom tanulmányozása és rendszerezése;
Összeállított egy részletes szabványos bibliográfiát a kiválasztott témáról;
Megfelelő módszertant alkalmaztak a kutatáshoz.

A dolgozat célját pontosan és konkrétan kell megfogalmazni, a kutatás szakaszait külön feladatokként kell bemutatni. Világosan és tömören meg kell fogalmazni a kutatási tudományos problémát, valamint egy sor jól definiált tudományos hipotézist, feltételezést vagy kérdést, amelyet a kutatásnak fel kell vetnie. Mivel nem mindig könnyű meghatározni a legmegfelelőbb módszereket, a doktoranduszoknak képesnek kell lenniük arra, hogy minden egyes esethez megfelelő motivációval igazolják a választott módszert.

A disszertáció vegyes módszertanú lehet különböző tudományos területekről származó módszerek alkalmazásával. A doktoranduszoknak bizonyítaniuk kell, hogy az alkalmazott módszereket tudatos reflexiós folyamaton keresztül választják ki, és hogy az egyéni módszerválasztás kritériumai, valamint előnyei és hátrányai jól meghatározhatók. A módszereket, az összegyűjtött és feldolgozott anyagokat, valamint a disszertációban végzett kutatási sorrendet pontosan és pontosan le kell írni, hogy más kutatók egyértelműen megértsék a kutatás természetét és jövőbeli reprodukcióját.

Eredmények elemzése

Az eredmények megbeszélése

A megbeszélésnek az eredmények indokolatlan ismétlése nélkül kell összefoglalnia az elért eredményeket, és össze kell hasonlítania az irodalmi adatokkal;
Értékelni kell a disszertáció hozzájárulását a kutatási területhez;
Kapcsolatot kell teremteni a doktorandusz saját munkája és az irodalmi áttekintésben figyelembe vett munka között;
A fő megállapításokat értelmezni kell, és össze kell kapcsolni az elmélettel (és adott esetben a gyakorlattal);
Hatással kell lennie a kutatási folyamat egészére. Ez feltárja, mit tanult a doktorandusz a dolgozat kidolgozása közben;
Olyan beszélgetést lehet bevonni, amelyben a doktoranduszok a kutatás korlátait és a módszertant megvitatják a kutatás során megszerzett ismeretek tükrében, hogy felvázolják az alkalmazható alternatív vagy kiegészítő megközelítést;
A jövőbeni munkához útmutatást kell adni, legyen az PhD hallgató vagy más kutatók részéről;
Meg kell próbálni azonosítani a szükséges problémákat-

Példa a disszertáció felépítésére és tartalmára

Bevezetés (a megoldandó probléma aktualitásának indoklása, 1-2 oldal)

én Fejezet (kb. 30 oldal)

A probléma állapotának elemzése

(A probléma tudományos kutatásának elemzése)

1.1.

1.2.

Következtetések (a probléma ismert megoldásának előnyei és hátrányai; megoldatlan problémák)

A doktori program célja és feladatai (a cél egy, és a 4-6. feladatok) A következő fejezeteknek tartalmazniuk kell a megfogalmazott feladatok megoldásait, amelyeket tudományos módszerekkel és eszközökkel kell elvégezni és a kitűzött cél eléréséhez kell vezetni, azaz. amíg az ismert megoldások hiányosságait meg nem szüntetik. A cél megfogalmazása általában magában foglalja a dolgozat témáját, például:

Téma: Rendszer létrehozása és kutatása….

A dolgozat célja az létrehozása és kutatása funkcionálisan teljes rendszer.…, melyik …. )

II Fejezet (kb. 30-40 oldal)

Elméleti kutatás

2.1.

2.2.

A dolgozat ezen fejezete a legfontosabb. Ebben a doktorandusznak meg kell fogalmaznia például az optimalitás kritériumát, javaslatot kell tennie az elméleti kutatás modelljére és módszertanára, és bemutatnia e kutatás eredményeit. Ha az értekezés tárgya egy rendszer megalkotása, akkor az elméleti kutatás eredményei lehetnek például a rendszer azon paramétereinek értékei, amelyeknél a megfogalmazott kritérium szempontjából optimálisan fog működni.