3. lecke EURÓPA

1. Az európai éghajlatot alakító tényezők

a) Szélesség - Európa elhelyezkedése 35 * és 71 * É között. ez az oka annak, hogy területe elsősorban a mérsékelt égövre esik. Ez meghatározza a mérsékelt éghajlat túlsúlyát és a mérsékelt éghajlati zóna nagy területét. A hőzóna déli részén az éghajlat szubtrópusi. A sarkkör köré és északra eső földek a hideg meleg zónába esnek. Klímájuk szubpoláris és sarki.

b) Légtömegek - Európa éghajlatát mérsékelt, trópusi és sarki légtömegek alakítják. Szezonális változásukból átmeneti éghajlat alakul ki - szubtrópusi és szubpoláris. A mérsékelt égövi - óceáni és kontinentális - légtömegeknek van a legnagyobb éghajlati szerepük.

c) Terep - a klímát befolyásolja a magasságával, a domborművek formájával és helyével. A hegyekben egy bizonyos magasság felett az éghajlat hegyvidéki. A kelet-európai síkság megkönnyíti a sarkvidéki légtömegek invázióját télen a kontinens legdélebbi részeire. A nyugati-keleti kiterjedésű magas hegyek gátat szabnak az északi, a déli meleg légtömegeknek. A domborművek elhelyezkedése megkönnyíti az óceáni levegő behatolását a kontinensbe. A Skandináv-hegység és a Nyugati-Alpok üdvözlik az Atlanti-óceán felett kialakult párás légtömegeket, a Dinári-hegység pedig találkozik a Földközi-tengeréval. Nyugati lejtőjükön erős esőzések vannak, keleten pedig alig.

d) Tengerek és óceánok - Az uralkodó mozgásirány, de c

egész évben
a légtömeg nyugat - kelet. Éppen ezért az Atlanti-óceán befolyásolja a legerősebben Európa éghajlatát. A meleg Golf-áramlatnak is nagy klimatikus szerepe van. Európa partjai mentén Atlanti-óceán északi részének és Norvégiának nevezik. Vizeinek magasabb hőmérséklete tompítja a telet a Skandináv-félsziget partja mentén, és egész évben lehetővé teszi a hajózást a Norvég és a Barents-tengeren.