Vízpaprika - Polygonum Hydropiper L

Vízpaprika - Polygonum Hydropiper L.

vízpaprika

Magyarul: Waterpepper.

Németül: Wasserpfeffer.

Franciául: Piment d’eau, Persicaire brûlante, Persicaire âcre, Pique langue.

Oroszul: Borsos hegymászó.

Szinonimák: élesztő

Terjesztés:A vízibors a folyók mentén, nedves és mocsaras helyeken terjed az egész országban.

Leírás: A vízibors egy vizes lágyszárú egynyári növény, legfeljebb 70 cm magas, zöld, őszre vöröses, hengeres szárú, kissé kitágult csomópontokkal. A levelek egymást követőek, hosszúkásak, hegyesek, zöldes-rózsaszínűek, egészek, hártyás, barna stipulusok vannak összeolvadva egy szárba borító csőbe. Az alaplevelek rövid szárúak, a felsõk szinte ülõtelenek. A virágok kicsiek, hegyesek, zöldes-rózsaszínűek, a szár és ágai tetején csúcsos ritkavirágú, tüskés, lelógó virágzatban gyűlnek össze. A perianth egyszerű, 4-5 zöld rész vagy fehér él, 6-8 porzó és barnás gyantás pontok láthatók rajta. Július-augusztusban virágzik, gyümölcse tojásdad, repedezett, sötétbarna dió. Az egész növénynek fűszeres íze van, amely száradás után eltűnik.

Használat:A virágzási időszakban összegyűjtött, kb. 40 cm hosszú, virágzó és termő leveles szárakból álló vízpaprikaszárakat használják felülről lefelé. A szárakat július-szeptemberben szüretelik. Árnyékos és szellőző helyeken vagy szárítókban szárítják 40 o C-ig.