Valóban sikeresebbek vagyunk, mint a horvátországi bolgárok? Pénz
Ha túl akarunk maradni, a következő tíz évben azt kell tennünk, amit a bolgárok az elmúlt évtizedben tettek - írja Marko Biocina újságíró, a Vecerni List horvát lap.
Valójában nincs konkrét véleményünk róluk. Legalábbis hazájukat tekintve. A "Bolgár Közgyűlés" (Bolgár Közgyűlés) elnevezés nyelvünkben a kudarcot valló szervezet metaforája, míg a "bolgárok" (bolgárok) pénznemünk sárga filléreinek nevezzük.
Amikor Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a horvátok többsége azt kérdezte: "Mivel jobbak nálunk?" és rosszindulatúan kommentáltuk azt az esetet, amikor egy kortárs művész Bulgáriát WC-ként mutatta be Európa térképén (David Cherni cseh művész).
Valójában ma, amikor Horvátország súlyos gazdasági, de átfogó válságban is van a társadalomban, a bolgárok azon kevés nemzet egyike Európában, amelyek horvátok szerint náluk rosszabbak.
Ez nem nacionalizmus kérdése. Ezek a fogalmak már régóta épülnek, és mindig valós eseményeken alapultak. Sőt, azokban az évtizedekben, amikor Európát a vasfüggöny megosztotta, a horvátok, bár egy demokratikus rendszer részei voltak, számos kiváltsággal rendelkeztek, amelyekről a bolgárok kemény kommunizmusukkal csak álmodozhattak.
Igen, Horvátországban az életszínvonal lényegesen magasabb volt, mint a bolgár állampolgárok életszínvonala. Ma is magasabb marad, és ennek megtekintéséhez nem kell a száraz statisztikákat bámulni.
Sőt, mindenki, aki ellátogatott a bolgár fővárosba, Szófiába, valószínűleg csodálkozva látta, hogy a "szocialista realizmus" stílusú épületek egyenlő sorait gyomokkal benőtt és szeméttel borított zöld területek választják el.
Röviden: tisztább utcáink és jobb utaink vannak, mint a bolgároknak; rendőreink hatékonyabbak, az egészségügy hozzáférhetőbb, sőt az oktatási rendszerünk is fejlettebb.
De vajon ez azt jelenti-e, hogy valóban sikeresebbek vagyunk, mint a bolgárok? Gondolkodj újra!
Az elmúlt napokban a horvátok rémülten tudták meg, hogy február végére az államadósságunk 165,2 milliárd kuna (22 milliárd euró) volt, ami hozzávetőlegesen a GDP 48,5 százaléka.
Alig egy hónap alatt, ez év januárjához képest, 7 milliárd kunával, vagyis a GDP körülbelül 2 százalékával ugrott meg. Ez nem újdonság. Csak a múlt év első kilenc hónapjában ugyanez az adósság 14,7 milliárd kunával nőtt. Az év végén aztán kissé visszaesett, de az idén ismét emelkedett.