Törvény a kollektív munkaügyi viták rendezéséről - IC; Munka és jog
Prom. DV. nem. 21., 1990.03.13., Módosítva. DV. nem. 1991. április 5-i 27. módosítás, módosítva DV. nem. 57, 2000.07.14., Módosítva. DV. nem. 25, 2001.03.16., Módosítva. DV. nem. 87, 2006.10.27., Módosítva. DV. nem. 7., 2012.01.24., Kiegészítés. DV. nem. 2015. október 13-i 79. sz.

Első fejezet
TÁBORNOK
Művészet. 1. (1) Ez a törvény meghatározza a munkavállalók és a munkáltatók közötti kollektív munkaügyi viták rendezésének rendjét a munkaügyi és biztosítási kapcsolatok, valamint az életszínvonal kérdésében.
(2) A kollektív munkaügyi vitákban a munkavállalókat szakmai szervezeteik szervei, a munkáltatókat pedig a megfelelő vezetők képviselik, kivéve, ha a felek más szerveket vagy személyeket erre felhatalmazottak.
Művészet. (2) Ez a törvény alkalmazandó a munkavállalók és a munkaadók - külföldi vagy vegyes vállalkozások vagy vállalkozások - közötti kollektív munkaügyi viták rendezésére is az ország területén.
Második fejezet
TÁRGYALÁSOK ÉS önkéntes választottbírósági eljárás
Művészet. 3. (1) A kollektív munkaügyi vitákat a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviselőik között közvetlen tárgyalások útján, az általuk szabadon meghatározott eljárás szerint kell rendezni.
(2) A munkavállalók kérelmüket és képviselőik nevét írásban nyújtják be a tárgyalások során.
Művészet. 4. (1) (Módosítva, SG 25/2001. Sz.) Ha nem jön létre megállapodás, vagy valamelyik fél megtagadja a tárgyalásokat, mindegyikük mediáció és/vagy önkéntes választottbírósági eljárás útján kérhet segítséget a vita rendezéséhez. munkáltatói szervezetek és/vagy a Nemzeti Békéltető és Döntőbírói Intézet részéről.
(2) Az előző bekezdés szerinti tárgyalások akár 14 napig is eltarthatnak, és a felek megállapodása alapján hosszabb ideig is tarthatnak.
Művészet. 5. (1) Az előző cikk rendelkezésének kivételével a vitát egyedüli választottbíró vagy választottbírói bizottság terjesztheti elő a felek közötti írásbeli megállapodás alapján.
(2) Az egyetlen választottbírót a felek határozzák meg.
(3) A választottbírósági bizottság létszámát a felek határozzák meg. Mindegyikük név szerint azonos számú választottbírót jelöl meg, akik egy másik személyt választanak az elnöknek az (1) bekezdés szerinti listáról. 4.
(4) (Módosítva, 25/2001. Sz. SG) A választottbíró vagy a választottbírósági bizottság tagja csak az a személy lehet, aki szerepel a választottbírák listáján, amelyet az Országos Békéltető és Választottbírósági Intézet felügyelőbizottsága hagyott jóvá, amelyet módosítja és kiegészíti elfogadásának sorrendjében. A listát az Állami Közlönyben kell közzétenni. Ha szükséges, elfogadásának sorrendjében módosítani és kiegészíteni kell.
Művészet. 6. (1) A választottbírósági vitát a felek vagy képviselőik írásbeli kérelme alapján kell elbírálni.
(2) A vitát nyílt ülésen, a felek megidézésével tárgyalják. Az ülésen meghallgatják a felek, képviselőik magyarázatait, megtárgyalják a benyújtott írásos dokumentumokat és egyéb anyagokat, meghallgathatják harmadik felek véleményét, valamint kikérhetik szakértők véleményét.
(3) A vitát legfeljebb két ülésen kell megvizsgálni, és a köztük fennálló megszakítás legfeljebb 7 nap lehet, kivéve, ha a felek más ülésszámban vagy az ülések között más időtartamra állapodnak meg.
Művészet. 7. (1) A választottbírósági határozatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az utolsó ülés napjától számított három napon belül írásban kell meghozni.
(2) A választottbírósági bizottság egyszerű többséggel hoz döntéseket.
(3) A döntéseket, a külön véleményeket és az indokokat haladéktalanul közölni kell a felekkel.
Művészet. 8. (1) A választottbírónak vagy a választottbírói bizottság tagjának, aki munkaszerződés alapján dolgozik, joga van fizetés nélküli hatósági szabadságra arra az időre, amely alatt e törvény alapján részt vesz a kollektív munkaügyi vita rendezésében. A szabadság szolgálati időnek számít.
(2) A vita megvizsgálása és rendezése érdekében a felek fizetik a választottbírónak és a választottbírói bizottság tagjainak a köztük és a választottbíróval vagy a választottbírósági bizottság tagjaival egyeztetett díjakat, valamint az összes egyéb költséget. a vita rendezése.
Művészet. 9. Igényeik teljesítése érdekében mindkét fél megszakítás nélkül befolyásolhatja a másikat nyilvános találkozók, gyűlések vagy tüntetések megszervezésével munkaidőn kívül, a nyilvánosság tájékoztatásával a médián keresztül vagy bármilyen más törvényes módon.
Harmadik fejezet
SZtrájkok
Művészet. (10) Amennyiben a kérelmeket nem teljesítik, a munkavállalók szimbolikus sztrájkot folytathatnak megfelelő jelek, tiltakozó plakátok, szalagok, kitűzők vagy más megfelelő szimbólumok viselésével vagy elhelyezésével, anélkül, hogy abbahagynák a munkát.
Művészet. 11. (1) bekezdés (módosítsa az SG 25/01 módosítást) Ha a kollektív munkaügyi jogvitában nem születik megállapodás. 3. vagy az Art. 4. cikk szerint, ha közvetítésre és/vagy önkéntes választottbírósági eljárásra törekszenek, vagy ha a munkáltató nem teljesíti a velük szemben vállalt kötelezettségeit, a munkavállalók sztrájkba léphetnek, és ideiglenesen felfüggeszthetik munkaügyi kötelezettségeik teljesítését.
(2) A sztrájk kihirdetéséről az adott vállalkozás vagy részleg dolgozóinak egyszerű többségével kell dönteni.