Oroszország álláspontja nem állhat meg a Krím után - a fejlesztés témái
A Krím Oroszországhoz történő csatlakozásának kérdése mind az orosz, mind a nyugati média számára kiemelt téma
A Kreml ma véget vet Oroszország hozzáállásának a krími kérdésben - Vlagyimir Putyin beszélni fog az Állami Duma, a Föderációs Tanács képviselőivel, a kormányzókkal és a civil társadalom képviselőivel - jelentette az orosz média - idézi a BBC.
Putyin elnök eddig mozgásteret tartott fenn - nem mondta, hogy Oroszország csatlakozni kíván a Krímhez és Szevasztopolhoz. Orosz képviselők és szenátorok hajtották végre, és egész Oroszországban gyűlések voltak a Krímhez való csatlakozásról - emlékeztet a Vedomosti.
Putyin véleménye a népszavazás adatain alapul, és nem azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolna a félsziget lakóira - közölte az újság.
Putyin döntése, hogy felszólal a kérdésben
nem törvényalkotási szükséglet, hanem személyes vágya,
A Kommerszant Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt idézte. Az újság szerint az orosz parlament ma nyilatkozatában megígéri, hogy teljes mértékben támogatja Krím és Szevasztopol lakosait, akik csatlakozni kívántak a szövetséghez.
A törvényhozók azonban nem fogadják el a tervezett jogszabály-módosításokat, amelyek most nemzetközi megállapodást írnak elő Kijevvel annak érdekében, hogy Oroszország annektálhassa a Krímet. Tehát Moszkva valójában az Ukrajnától elszakadt területeket a nemzetközi jog önálló alanyának tekinti - vonja le a következtetést a "Kommersant".
Oroszország szuverén és független államként ismerte el a Krímet - emlékeztet Putyin elnök "Esti Moszkva" rendeletére. Az orosz törvényhozók megvitatják a félsziget és Szevasztopol jövőbeni helyzetét a föderáció részeként - írja az Izvestia.
"A Krím három napon belül csatlakozhat Oroszországhoz",
írja a "Moszkvai komszomolec" címben. Oroszország évente csaknem 3 milliárd dollárt költ a Krímnek nyújtott gazdasági segítségre - figyelmeztet az RBC Daily.
A mai beszédében Putyin valószínűleg megemlíti, hogy a krími emberek mellett a délkelet-ukrajnai emberek kérelmeket küldhetnek Oroszországhoz való csatlakozásra - idézte Alekszej Mukhin politológust a Nezavisimaya Gazeta.
A Krím bekebelezése után az orosz politikusok nem állhatnak meg itt.
Oroszország elkezdte "őrölni" a friss területi tortát, és a szövetség sok politikusa kapzsi a külföldi országok új földjeire - írja a Novie Izvestia.
Az újság szerint az orosz képviselők "elég komolyan" beszélnek
nemcsak Délkelet-Ukrajna, hanem "a volt szovjet köztársaságok más területeinek" csatlakozása is.
Krím esetében jogi konfliktus van - két nemzetközi jog ütközik: az emberek önrendelkezési és területi integritási joga - állítja Dmitrij Oreškin elemző.
A "krími ütközést" azonban nagyrészt erőszakkal oldották meg. "Ezért a krími népszavazás törvénytelen az egész világ számára" - mondta a szakember.
A helyzet Putyint politikai radikálisoktól teszi függővé - írja a Nezavisimaya Gazeta egy vezércikkben.
A kiadvány elmagyarázza, hogy a média milyen kockázatokkal szünteti meg a hazaszeretetet az orosz uralkodó elit számára. Szerinte Putyin "a revansisták túszává válik, arról álmodozik, hogy a Szovjetuniót bármi áron felélessze", és ezentúl ők fogják diktálni az orosz kormány politikai menetrendjét.
Az orosz politikusok retorikája egyértelműen érzékelteti a háborút.
Aki ma kritizálja Oroszország krími politikáját, az az anyaország ellenségei közé tartozik. A hatalom oldalán pedig olyan politikai struktúrák állnak, amelyek hosszú évek óta ellenzékként mutatkoztak be.