Növényi étrend a környezetvédelem érdekében

Az európai parlamenti képviselők által támogatott környezetvédők felvetik az állattenyésztés környezeti hatásának kérdését.

Kellemesen meglepett a Humane Society International (HSI) nemrégiben kifejtett merész és jól érvelő álláspontja. Az Európai Parlament 24 képviselőjével együtt az állati termékek fogyasztásának drasztikus csökkentését szorgalmazzák.

Az Európai Bizottság elnökéhez intézett nyílt levelükben az általános iránymutatások mellett az HSI konkrét változtatásokat javasol az oktatás, a kutatás, a közbeszerzés és a fenntartható fejlődést célzó élelmiszerpolitika kidolgozása terén.

Az állati termékek fogyasztásának ökológiai következményei

A szervezet két fő érvre támaszkodik:

1. A tudomány egyértelműen azt mutatja, hogy a hús és tejtermékek fogyasztásának csökkentése kulcsfontosságú az üvegházhatást okozó gázok szükséges csökkentésének eléréséhez. Az állattenyésztés az ember által előidézett üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5% -át teszi ki világszerte, valamint az erősebb üvegházhatású gázok, így a metán (világszerte 34–45%) és a dinitrogén-oxid (65%) kibocsátásának még nagyobb hányada. Egy 2014-es tanulmány azt jósolja, hogy a hús, tejtermékek és tojás fogyasztásának felére csökkentése az EU-országokban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 19–42% -os csökkenéséhez vezet.
2. A növényi étrendre való áttérés jelentősen csökkenti a meder szennyezését Európában.Az állatállomány a szűkös vízkészletek fő felhasználója. Az állati eredetű termékek általában nagyobb nyomot hagynak az ivóvízfogyasztásban is. A gabonafélékhez és a gyökérzöldségekhez képest a marhahúshoz 20-szor több víz szükséges kalóriánként, a csirkéhez hatszor, a sertéshúshoz és a tojáshoz pedig több mint négyszer több víz, a tejhez pedig több mint háromszor.

---